Mit lehet tudni az iparűzési adó szétosztásáról?
A Versenyképes járások program keretében az iparűzési adó egy részét támogatás formájában „visszapályázhatóvá” tenné a kormány.
Érdemes alaposabban megvizsgálni, mit jelent a hazai területfejlesztés egyik legambiciózusabb változása, a Versenyképes Járások Program bevezetése.
Bár az aktuálpolitikai viták gyakran tematizálják a belpolitikai napirendet, és a kormánykritikus média előszeretettel hivatkozik az iparűzési adóval kapcsolatos változásokra úgy, mint gátlástalan és öncélú forráselvonásra, érdemes alaposabban megvizsgálni, nemzetközi összehasonlításban is, mit jelent a hazai területfejlesztés egyik legfontosabb és legambiciózusabb változása, a Versenyképes Járások Program bevezetése – írja a Faktum.
A portál szerint
először is érdemes rávilágítani arra, hogy az iparűzési adó jelenlegi magyarországi rendszere jelentős igazságtalanságokat hordoz magában.
„A szabályozás szerint kizárólag azok a települések részesülnek a bevételből, ahol az adott vállalkozás székhelye vagy telephelye található, miközben a dolgozók nagy része a környező településekről érkezik. Ez a gyakorlat nemcsak a források egyenlőtlen elosztásához vezet, hanem hosszú távon gazdasági és társadalmi feszültségeket is generálhat” – fogalmaznak – „ugyanis a helyi közösségek egy része kimaradhat olyan alapvető infrastrukturális és gazdasági fejlesztésekből, amelyek nélkülözhetetlenek lennének a teljes térség fejlődése szempontjából.”
Ráadásul a szomszédos települések sokszor ugyanazokért a fejlesztési forrásokért lobbiznak vagy pályáznak a központi kormánynál, ami versengéshez és erőforrások pazarlásához vezethet.
A Faktum kifejti, hogy a Versenyképes Járások Program működési alapelve a fentebb vázolt logikát követi. Azaz a programban az iparűzési adóból származó többletbevételek kerülnek be a vármegyei szintű területfejlesztési alapba, amelyet a járások pályázhatnak meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A Versenyképes járások program keretében az iparűzési adó egy részét támogatás formájában „visszapályázhatóvá” tenné a kormány.
A Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint a forrás 65 milliárd forint lesz, amelyből minden járás legalább 250 millió forintos keretre pályázhat, míg a vármegyeszékhely-központú járások 500 millió forintos minimumot kaphatnak.
A portál szerint fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a források többletbevételekből származnak, így a települések nem kevesebb pénzhez jutnak, hanem lehetőségük van további forrásokhoz jutni a pályázatok útján.
„A program célja, hogy ösztönözze a települések közötti együttműködést, és ahelyett, hogy a települések egymástól vennének el forrásokat, a térségi fejlesztési célok megvalósítására összpontosítsanak” – jegyzi meg a lap, és azt is hozzáteszik, hogy ez a gazdasági növekedésen túl a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárulhat,
hiszen a közös célok érdekében való együttműködés erősítheti a helyi közösségek közötti kapcsolatokat, valamint növelheti a térségek versenyképességét.
A Faktum külföldi példát is hoz erre a fajta működésre: mint írják, az Egyesült Királyságban egészen 2024-ig működő „Local Enterprise Partnerships” (LEP) egy sikeres példa arra, hogyan lehet ösztönözni a települések közötti együttműködést. De az Egyesült Államok „Opportunity Zones” programja, vagy a németországi „Metropolitan Region” program szintén egy-egy jó példa arra, hogyan lehet adókedvezményekkel ösztönözni a hátrányos helyzetű térségek fejlesztését.
A portál hangsúlyozza:
a Versenyképes Járások Program nemcsak a nemzetközi területfejlesztési sztenderdeknek felel meg, hanem az Európai Unió legfrissebb társadalmi-gazdasági fejlesztési céljai is ezen az elven alapulnak.
„A program további előnye, hogy az infrastruktúra fejlesztését is előtérbe helyezi. A közlekedési és kommunikációs infrastruktúra javítása kulcsszerepet játszik a versenyképesség növelésében, hiszen a jobb elérhetőség és a gyorsabb információáramlás hozzájárulhat a helyi vállalkozások fejlődéséhez. Ezen fejlesztések közvetlen hatásként a foglalkoztatottság is növekedhet, miközben a lakosság életminősége is javulhat” – teszik hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Hiába lesz háromezer település a nyertese, a legnagyobb magyar városok nem repesnek az örömtől a hipa-átalakítás miatt.
Nyitókép: nyugodtadozas.hu