Kifejezetten hasznos a lomtalanítás környezeti és társadalmi szempontból is

„Egy-egy lomtalanítás alkalmával több tízezer tonna olyan hulladékot hasznosítanak újra, amely a munkájuk nélkül a szemétégetőben végezné. A kutatók becslése szerint a lomtalanítás 18–35 ezer ember számára jelent rendszeres jövedelemkiegészítést. Ha a lomizással együtt megszűnne, lényegesen nagyobb hulladékmennyiséget kellene kezelni.

A Szabad Európa írta meg elsőként, hogy a MOHU megszüntetné a budapesti lomtalanítást. A Mol hulladékos cége cikkünk megjelenése után közleményben ismerte el, hogy valóban véget vetnének az 1972 óta bevett gyakorlatnak, és 2025-től már kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. A lapunk által megkérdezett szakemberek és polgármesterek mind ellenzik a MOHU lomtalanítást megszüntetni kívánó terveit, mert attól tartanak, hogy így nehezebbé válik a lomok legális lerakása, és több lesz az illegális szemétkupac a közterületeken. Az aggodalmakat valószínűleg az is táplálja, hogy amióta a MOHU megkapta a hulladékgyűjtés koncesszióját, nem csak a fémhulladékok vagy a roncsautók begyűjtésének lett annyi, lényegében az egész magyarországi hulladékpiac bedőlt. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) közlése szerint a gazdasági fejlődés következtében egyre nő a lomtalanításokon kirakott hulladék mennyisége, 2012 és 2022 között egyenesen megduplázódott. 2021-ben 42 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek be – ez már az, amit a lomisok nem vittek el.

Szemét vagy kincs?

A budapesti lomtalanításnak sok pozitív társadalmi, gazdasági és fenntarthatósági haszna van – derül ki Tim Gittins és Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem docenseinek kutatásából, amely idén jelent meg (Trash or Treasure: Entrepreneurial Opportunities in Waste Management; Szemét vagy kincs: vállalkozási lehetőségek a hulladékgazdálkodásban). A lomtalanítások során ugyanis több ezer tonna olyan hulladékot hasznosítanak újra, amely amúgy szemétégetőben vagy illegális lerakóban végezné. Ráadásul a lomokat informális vállalkozások formájában újrahasznosító lomisok több ezren vannak, nekik és családjuknak fontos jövedelemkiegészítést jelent a lomizás.”

Nyitókép: MTI/Róka László