Szakértő segítségével helyeztük kontextusba, mi vezetett ahhoz, hogy Nyugaton évről évre egyre kaotikusabbak az ünnepek.
Nyitókép: Soeren Stache/ Getty Images
Káosz és erőszak: így indult az év Nyugat-Európában című cikkünkben már részletesen foglalkoztunk a nyugati országok – mára sajnos természetessé váló – jelenségeivel: a karácsonyi vásárba hajtó autókkal, az utcai balhékkal, késes támadásokkal, terrorral. A téma kapcsán megkerestük Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatóját, hogy segítsen kontextusba helyezni, miért történik ennyi késelés, összecsapás és balhé a nyugat-európai országokban.
A szakértő szerint tudomásul kell venni,
hogy a Nyugat elmúlt tíz esztendőben végrehajtott, elhibázott migrációs politikája az, ami ide vezetett.
„Nyugaton nemcsak a közbiztonságérzet veszett el, hanem tudomásul kell venni azt is, hogy egy új értékrend jelent meg nagy tömegben: ez pedig a radikális iszlám, amelyik egész egyszerűen nem hajlandó elfogadni az európai értékeket. És az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a jelenlegi nyugat-európai balliberális elit nem is várja el, hogy ezeket az értékeket elfogadják. Helyette mintegy rákényszerítik a többségi társadalomra, hogy az iszlámot, annak a radikális ágát is, valamint az iszlám életformát Európa természetes közegeként fogadják el” – fogalmaz Horváth József.
A szakértő szerint ezek a szilveszteri rendbontások, amiket látunk, valójában tesztek, amelyek során a radikális iszlám csoportok, politikai szervezetek és a fiatal bűnbandák kipróbálják a hatóságok tűréshatárait.
„Tesztelik azt, hogy milyen gyorsan reagálnak, mennyire lépnek fel keményen velük szemben. Ugyanis amennyiben túl határozottan lépnek föl, azonnal megjelenik az a szcenárió,
hogy azért támadják őket a rendőrök, mert ők muszlim vallásúak, vagy épp azért, mert a hatóságok szélsőjobboldali meggyőződésűek”
– mondja lapunknak a szakértő, aki szerint e tekintetben folyik egy kommunikációs háború is.
Másrészről Horváth József kiemeli, hogy ezek az elkövetők vagy csoportok a többségi társadalom felé is meg akarják mutatni, hogy ők erősek, agresszívek, és ne merjen kötözködni velük senki – akár politikai színtéren, akár helyi közösségek szintjén se.
„Tehát ez egy ilyen többlépcsős művelet,
és azt gondolom, hogy ezek a szilveszteri atrocitások sokkal messzebb mutatnak, minthogy pusztán közrendvédelmi kérdéssé lehessen lefokozni”
– húzza alá a szakértő.
Arra a kérdésünkre, hogy akkor a nyugati államok polgárainak meg kell-e szokniuk azt, hogy mostantól együtt kell élniük ezekkel a szörnyűségekkel, Horváth József kifejtette, hogy amíg az adott országok társadalma nem szánja el magát ennek a problémának az egyértelmű, határozott megoldására, és nem kényszeríti ki a politikai elitjéből a megoldást, addig ez napról napra csak rosszabb lesz.
Hiszen az illegális bevándorlók folyamatosan érkeznek.
„Ezekben a családokban sokkal több gyerek születik, mint a tősgyökeres adott ország családjaiban, és innentől kezdve ez a folyamat egy ilyen öngerjesztő és egyre erősödő tendenciává fog válni” – szögezte le.
Horváth József szerint idáig még működött az a balliberális mantra, hogy egy sokszínű, befogadó multikulturális társadalom milyen szép és milyen jó lesz Nyugat-Európa számára.
Csak éppen tíz év alatt az kiderült, hogy ez egy nettó hazugság volt.
Ugyanis úgy sokszínű társadalmat létrehozni, hogy a többségi társadalomra rákényszerítem, hogy adja fel a saját értékeit, és fogadja el egyrészt ezt az új életformát, másrészt az ezzel járó negatív következményeket is, nem lehet” – magyarázza lapunknak a szakember.
Horváth József hozzátette: ez a közmegegyezés idáig tartott, és egyre inkább – ahogy nézzük a nyugat-európai választási eredményeket – az a jellemző, hogy egyre több ember szeretné visszakapni a régi életét.
„Ebbe beleértek az egzisztenciális biztonságtól kezdődően a közbiztonságon át, a családok konkrét fizikai biztonságáig mindent.
Egyre több ember érzi úgy Nyugat-Európában, hogy félresikerültek a dolgok, és ezzel szemben keresik a megoldásokat.
Láthatóan egyre inkább olyan pártok felé fordulnak, amelyek határozott és konzekvens kiállást képviselnek: egyrészt az iszlám radikalizmussal szemben, másrészt az illegális migrációval szemben” – fogalmaz a szakértő.