A tárca felszólította a MOK-ot, hogy fejezze be a lakosság biztonságos betegellátásba vetett bizalmának öncélú megingatására irányuló tevékenységét, és térjen vissza a szakmai kamarai működéshez.
Ismételten súlyos, valótlan és az egészségügybe vetett közbizalmat megingató állításokat tett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügy működésével kapcsolatban, amelyet gondolkodás nélkül vesznek át a Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt politikusai, valamint a „független-objektív” sajtó képviselői – közölte a Belügyminisztérium (BM).
A közleményben úgy fogalmaztak:
ez nem hagy kétséget afelől, hogy a Magyar Orvosi Kamara mely politikai szereplőkkel kíván közösséget vállalni a jövőben.
A BM valótlanságnak nevezte a MOK azon állítását, hogy az orvosok a kórházi adósságok miatt nem tudják ellátni a betegeket. Ezzel szemben a valóság az, hogy ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul – hangsúlyozták.
A minisztérium határozottan felszólította a kamarát és az említett pártok politikusait, hogy fejezzék be a társadalom félrevezetését, az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók lejáratását, akik nap mint nap a betegek ellátásáért, gyógyításáért dolgoznak.
A MOK állításával szemben nincs finanszírozási akadálya a műtétek elvégzésének, a várólista-csökkentési program keretében évről évre biztosított többletforrások kihasználatlansága is éppen ezt bizonyítja”
– jelentették ki.
A közlemény szerint a kormány soha nem látott mértékben vont és von be forrásokat az egészségügybe: idén 3717 milliárd forint jut egészségügyi célokra, amely 2519 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány által utoljára benyújtott költségvetésben.
„A BM elvárja az egészségügyi intézmények vezetői részéről a költségvetési fegyelem betartását, mindemellett minden évben megtörténik a kórházi adósság rendezése is, tavaly pedig három alkalommal közel 144 milliárd forinttal támogatta adósságrendezésüket a kormány” – közölte a tárca.
Azt írták:
a finanszírozási példák bemutatásakor a MOK – jobb esetben tudatlanságból, rosszabb esetben szándékosan – szintén félrevezeti a lakosságot, amikor az ellátások valós finanszírozási értékénél nem veszi figyelembe az egészségügyi szolgáltatók részére bérkiegészítésként biztosított finanszírozást, ami már a személyi jellegű finanszírozások több mint felét teszik ki”.
Ezen felül a MOK az egészségügyi intézmények üzemeltetési költségeinek finanszírozását is figyelmen kívül hagyja, amely a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság költségvetésében biztosított – tették hozzá.
„A kórházak dologi kiadásainak rendezése érdekében a szaktárca megkezdte a ráfordítási adatgyűjtést annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátások reálértéken kerüljenek finanszírozásra. Az idei évi költségvetésben biztosított 150 milliárd forint többletfinanszírozás is többek között ezt a célt szolgálja” – tájékoztatott a BM, és közölték:
szerintük a MOK „akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az ágazat vezetése nem beszél nyíltan az egészségügy problémáiról”.
Kiemelték: a valóság ezzel szemben az, hogy az egészségügyi ágazat vezetése minden szakmai fórumon és egyeztetésen jelen van és nyílt, őszinte tájékoztatást ad az egészségügy helyzetéről, hiszen mindig, minden esetben a probléma feltárására és annak megoldására törekszik.
Ismertették továbbá, hogy annak érdekében, hogy ma Magyarországon minden beteg a lehető legmagasabb színvonalú ellátásban részesüljön, a BM az elmúlt években egy komplex és több lépcsős vezető-kiválasztási rendszert vezetett be az egészségügy területén, amelynek célja, hogy a kórházak élére olyan vezetők kerüljenek, akik megfelelő menedzser képességgel tudják vezetni a rájuk bízott intézményt.
Legutóbb éppen a napokban öt főigazgató kinevezéséről döntött Pintér Sándor belügyminiszter az új vezető-kiválasztási rendszer alapján”
– mutattak rá.
A tárca arra is emlékeztetett válaszában, hogy a szakmai partneri kapcsolat jegyében többször kérték a MOK-ot, hogy amennyiben bármilyen visszaélésről, visszásságról tudomást szereznek, azt a konkrétum megjelölésével haladéktalanul jelezzék a minisztériumnak, annak érdekében, hogy a szükséges lépések megtörténhessenek.
Ezzel szemben a MOK továbbra is általánosságban, konkrétumok megjelölése nélkül fogalmazza meg kritikáit, ami így csupán alaptalan, politikai indíttatású hangulatkeltésként értékelhető”
– írták, hozzátéve, hogy ezért a BM nyomatékosan felszólítja kamarát, hogy fejezze be a lakosság biztonságos betegellátásba vetett bizalmának öncélú megingatására irányuló tevékenységét, és térjen vissza a szakmai kamarai működéshez.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
„Ulf Kristersson jobban tenné, ha előbb meghallgatná saját rendőrkapitányát, mielőtt magas lóról kioktat másokat” – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Stratégiai együttműködés jött létre a Belügyminisztérium és az MCC között a közneveléshez kapcsolódó kutatások, valamint a tehetséggondozás erősítése érdekében.
A levelét – amelyben a vezetői lemondását követeli – Skrabski Fruzsina közölte a Facebook-oldalán.
Magyarország vállalta, hogy 2036-ig megszünteti a nagy intézményeket és az ellátottak lakhatását emberléptékű elvek alapján biztosítja.
„Az a brutális támadás, amivel 1 éve támadja a gyerekvédelmet, egy dolgot szolgál: hogy ezek a gyerekek ne érkezzenek meg a társadalomba” – fogalmazott Fülöp Attila.
Extrém forróság jön, a hatóságok mindenkit óvatosságra intenek.
Nem mindennapi jelenetek.
