Orbán Viktor: Ez a nemzet nem a beletörődést választotta, hanem a túlélést (VIDEÓ)

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán tart beszédet.

„Bátran mondhatjuk itt Geszten, a Tisza-család felújított kastélya mellett, egy újabb háború fenyegető árnyékában, kőhajitásnyira a család méltó módon helyreállított kriptájától, hogy itt összesűrűsödik a történelem” – jelentette ki a miniszterelnök beszéde elején.

„Itt van egy nemzet, amely több mint 100 éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát, és népének harmada idegen határok mögé került. 

– hangsúlyozta.

„Ez a nemzet ma már többre képes, mint hogy minden évben megemlékezzen a vele történt igazságtalan szörnyűségről. Képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását. S végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki” – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta, hogy 

„A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk ma le azzal, hogy otthonukról és a család nyughelyéről méltóképpen gondoskodunk. S hogy annak az egyháznak a gondjaira bízzuk, amelyiknek a Tiszáknál odaadóbb híve talán sosem volt” – hangzott el az ünnepélyes átadón.

A Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tiszáktól

A kormányfő ezt követően ismertette a család történetét. A Tiszák ott voltak az erdélyi fejedelmek mellett a török elleni harcokban, majd a harcok végeztével csaknem egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. 

Így települt a család Gesztre, és lett újra a magyar  nemzet ügyének kovácsa” – fűzte hozzá.

Mint ismert, a Tisza családból ketten is az ország politikai vezetésére vállalkoztak. Orbán Viktor elmondta, a Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza családtól. 

Tisza Istvánról a későbbi miniszterelnök, Bethlen István így emlékezett meg: „mint a nemzet nagy ügyének mártírja halt meg, és vele pusztult oda nemzet, ország, trón, monarchia és ezer év dicsősége”.

„A trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta”

Valamivel később Orbán Viktor június 4-éről úgy beszélt, mint a „magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napjáról”. 

A miniszterelnök mindezek után leszögezte, „104  évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba. Határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei”. 

„Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta. De a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét: 

Annak rendje és módja szerint megásták a sírunkat, a haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy az alkalmatlanságuk vagy rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országra nézve”  – jegyezte meg.

A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a 104 évvel ezelőtti országvesztést „egy olyan háború hozta a nyakunkba, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett. (...) 

Egy olyan birodalomhoz voltunk hozzáláncolva, mely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel. Hiába volt nemzet jövőjéért érzett felelősség, 

 „Aki azt ajánlja, merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el”

A miniszterelnök arról is szólt, hogy „nemcsak összetartozás, hanem összekapcsolódás is kell. Nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, hanem a közös jövőt álmodni és tervezni kell” – tette hozzá. 

Arra is rámutatott, hogy a magyaroknak szellemi teljesítményre, minőségi kultúrára, olimpiai aranyakra és elsőrendű politikára van szükségük.

– emelte ki.

Majd azzal folytatta, „ma arra kell vállalkoznunk, hogy Magyarország ne kerüljön bele egy újabb háborúba, ami Tiszának nem sikerült”.

Mi választunk kormányt, mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról” – sorolta Orbán Viktor.

A kormányfő itt közölte, hogy most összeurópai választáson tehetjük meg azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk: demokratikus keretek között mondhatunk nemet a háborúra. 

„Be akarjuk foltozni a magyar időn keletkezett szakadást”

„Mi restaurálunk, és be akarjuk foltozni a magyar időn keletkezett szakadást. Úgy állunk bosszút az elrabolt 45 évünkért, hogy összekötjük a német és szovjet megszállás előtti Magyarországot a maival” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, a 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást arra használják fel, hogy összekössék a 21. századot a megszállás előtti idővel. 

„Aki bejön a Tisza-kastélyba, az tudni fogja, hogy minden mérkőzés addig tart, amíg nem nyerünk” – szögezte le a kormányfő. 

Az átadó ünnepség alább nézhető vissza: