Orbán Viktor délelőtt a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán tart beszédet a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Ma, azaz kedden van a nemzeti összetartozás napja, amelyet immár tizennegyedik éve tartanak meg Magyarországon és a határainkon túl, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Az erről határozó, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényt a Fidesz-KDNP indítványára 2010. május 31-én fogadta el az Országgyűlés.
Ahogy a beterjesztő Semjén Zsolt és a Kövér László a törvényjavaslat indoklásában írták, a békediktátum „egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”.
A parlament a törvény elfogadásával kinyilvánította:
a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Az I. világháborút lezáró, a győztesek által írt, 104 évvel ezelőtt elfogadott békediktátum nyomán Magyarország kiheverhetetlen károkat szenvedett társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt: területének kétharmadát, lakosságának pedig több, mint a felét elvesztette. A döntés értelmében több, mint 3 millió magyar kényszerült az ország határain túlra, az elcsatolt területekre.
A konferencián felszólaló Gróf Apponyi Albert hiába mondta el híres védőbeszédét, hazánknak nem volt kegyelem.
Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben, Sátoraljaújhelyen elmondott beszédében úgy fogalmazott:
„A döntés mögött a győzteseknek semmiféle erkölcsi fölénye nem volt, csak erőfölénye. Olyan emberek millióit büntetették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket. Nem tehettek róla, hogy egy olyan háborúban kellett harcolniuk, amelynek nem volt jó, és nem volt igazságos oldala.
Hozzátette: „Akik győzelmeket arattak felettünk, azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. 99 évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat. Megmaradtunk. Azt tettük, amit Széchenyi tanácsolt: a ránk dobált kövekből lépcsőt építettünk. Itt vagyunk Európa közepén – a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is. És nemcsak túléltük ezt az időszakot, de ma mi vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb nemzete.”
A miniszterelnök tavaly a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt osztotta meg Facebook oldalán Kalmár Pál előadásában, amely mellé csak azt írta: Összetartozunk!
Orbán Viktor ugyanakkor idén is tart beszédet, 11 óra után a Kossuth Rádió élőben közvetít Gesztről, ahol a miniszterelnök a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán szólal majd fel. A közmédia emellett számos műsorral – élő közvetítésekkel, dokumentumfilmekkel, kulturális műsorokkal, irodalmi művekkel, koncertekkel és előadásokkal – emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
A fehérorosz tévé szerint lengyel, litván és ukrán irányból fegyveres csapatok koordinált támadásra készülnek az ország ellen.
Kiderültek a hároméves bérmegállapodás legfontosabb részletei.
