Több, mint száz évvel a trianoni békediktátum után is él a nemzet

Ma, azaz kedden van a nemzeti összetartozás napja, amelyet immár tizennegyedik éve tartanak meg Magyarországon és a határainkon túl, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Az erről határozó, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényt a Fidesz-KDNP indítványára 2010. május 31-én fogadta el az Országgyűlés.

Ahogy a beterjesztő Semjén Zsolt és a Kövér László a törvényjavaslat indoklásában írták, a békediktátum „egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk  a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”.

A parlament a törvény elfogadásával kinyilvánította: 

Az I. világháborút lezáró, a győztesek által írt, 104 évvel ezelőtt elfogadott békediktátum nyomán Magyarország kiheverhetetlen károkat szenvedett társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt: területének kétharmadát, lakosságának pedig több, mint a felét elvesztette. A döntés értelmében több, mint 3 millió magyar kényszerült az ország határain túlra, az elcsatolt területekre. 

A konferencián felszólaló Gróf Apponyi Albert hiába mondta el híres védőbeszédét, hazánknak nem volt kegyelem. 

Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben, Sátoraljaújhelyen elmondott beszédében úgy fogalmazott: 

Hozzátette: „Akik győzelmeket arattak felettünk, azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. 99 évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat. Megmaradtunk. Azt tettük, amit Széchenyi tanácsolt: a ránk dobált kövekből lépcsőt építettünk. Itt vagyunk Európa közepén – a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is. És nemcsak túléltük ezt az időszakot, de ma mi vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb nemzete.”

A miniszterelnök tavaly a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt osztotta meg Facebook oldalán Kalmár Pál előadásában, amely mellé csak azt írta: Összetartozunk!

Orbán Viktor ugyanakkor idén is tart beszédet, 11 óra után a Kossuth Rádió élőben közvetít Gesztről, ahol a miniszterelnök a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán szólal majd fel. A közmédia emellett számos műsorral – élő közvetítésekkel, dokumentumfilmekkel, kulturális műsorokkal, irodalmi művekkel, koncertekkel és előadásokkal – emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról.