Orbán Viktor délelőtt a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán tart beszédet a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Ma, azaz kedden van a nemzeti összetartozás napja, amelyet immár tizennegyedik éve tartanak meg Magyarországon és a határainkon túl, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Az erről határozó, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényt a Fidesz-KDNP indítványára 2010. május 31-én fogadta el az Országgyűlés.
Ahogy a beterjesztő Semjén Zsolt és a Kövér László a törvényjavaslat indoklásában írták, a békediktátum „egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”.
A parlament a törvény elfogadásával kinyilvánította:
a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Az I. világháborút lezáró, a győztesek által írt, 104 évvel ezelőtt elfogadott békediktátum nyomán Magyarország kiheverhetetlen károkat szenvedett társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt: területének kétharmadát, lakosságának pedig több, mint a felét elvesztette. A döntés értelmében több, mint 3 millió magyar kényszerült az ország határain túlra, az elcsatolt területekre.
A konferencián felszólaló Gróf Apponyi Albert hiába mondta el híres védőbeszédét, hazánknak nem volt kegyelem.
Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben, Sátoraljaújhelyen elmondott beszédében úgy fogalmazott:
„A döntés mögött a győzteseknek semmiféle erkölcsi fölénye nem volt, csak erőfölénye. Olyan emberek millióit büntetették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket. Nem tehettek róla, hogy egy olyan háborúban kellett harcolniuk, amelynek nem volt jó, és nem volt igazságos oldala.
Hozzátette: „Akik győzelmeket arattak felettünk, azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. 99 évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat. Megmaradtunk. Azt tettük, amit Széchenyi tanácsolt: a ránk dobált kövekből lépcsőt építettünk. Itt vagyunk Európa közepén – a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is. És nemcsak túléltük ezt az időszakot, de ma mi vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb nemzete.”
A miniszterelnök tavaly a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt osztotta meg Facebook oldalán Kalmár Pál előadásában, amely mellé csak azt írta: Összetartozunk!
Orbán Viktor ugyanakkor idén is tart beszédet, 11 óra után a Kossuth Rádió élőben közvetít Gesztről, ahol a miniszterelnök a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán szólal majd fel. A közmédia emellett számos műsorral – élő közvetítésekkel, dokumentumfilmekkel, kulturális műsorokkal, irodalmi művekkel, koncertekkel és előadásokkal – emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról.
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Az biztos, hogy nem fog meghátrálni Magyarország.
Egyre többen követnék Orbán Viktor politikáját.
Mindenre kész az ukrán külügyminiszter.
Meg is fogadtak egy tanácsot.
Európa-párti, Ukrajna-párti, ukránbarát kormányt szeretne Magyarországon Dmitro Kuleba.
Niall Ferguson már öt éve azt írta, hogy az Economist rendre politikai aktívizmust folytat újságírás helyett.
Az Európai Tanács volt elnöke Trump emberének nevezte Mark Ruttét.
Az biztos, hogy nem fog meghátrálni Magyarország.
