A Széchenyi-díjas magyar történész szerint ma Magyarország ugyanabban a helyzetben van, mint a Hunyadiak korában, és a nyugattól most sem kapunk segítséget az országot fenyegető veszéllyel szemben.
Fotó: Földházi Árpád/Mandiner
Schmidt Mária a közösségi médiában élőben közvetített, Világok (H)arca – milyen lesz az új korszak? című előadásában történelmi áttekintést adva az elmúlt időszak meghatározó eseményeiről azt mondta: évszázadok óta az a kérdés, hogy ki lesz Európa ura.
Napóleon idején ez nem sikerült a franciáknak, majd a britek vették át az irányítást, a német császárság létrejötte pedig egy új erőközpontot hozott létre a kontinens közepén. Az első világháború azonban mindent megváltoztatott az Egyesült Államok belépésével, és elkezdődött az „amerikai évszázad” – mondta.
A második világháború utáni hidegháborús időszakban mindent felülírt a két fél szembenállása, és míg az „amerikanizáció” teljes sikerrel járt a kontinens nyugati oldalán, a keleti felén a „szovjetizáció” egyáltalán nem. A Szovjetunió bukása után pedig az Egyesült Államok megkezdte Európa keleti részének „amerikanizációját” is.
Schmidt Mária ennek kapcsán rámutatott: míg Kelet-Európából Gorbacsov kivonta megszálló csapatait, Németországból az amerikai katonák nem mentek el, és ezt senki sem tette szóvá nekik.
Megjegyezte: Európa teljesen beállt az Egyesült Államok mögé, politikailag nincs önálló akarata, sőt egyfajta elitválság is sújtja.Az állam erkölcsi és szociális kérdésekben egyre aktívabb, míg hagyományos feladatokat kiszervez civileknek – vélekedett Schmidt Mária.
Szerinte a nyugati világ válságban van, amelynek a gazdasági mellett demográfiai dimenziója is van. A civil szervezetek irányításával végrehajtott „lakosságcsere” által miközben a kereszténység és a keresztény értékek vesztenek erejükből, olyan emberek jelennek meg, akik erős identitással rendelkeznek, és életüket más vallási előírások szabják meg.
Schmidt Mária szerint ma Magyarország ugyanabban a helyzetben van, mint a Hunyadiak korában, és a nyugattól most sem kapunk segítséget az országot fenyegető veszéllyel szemben.
Szuverenitásunkat azért kell megőriznünk, mert az senki másnak nem fontos – mutatott rá, hozzátéve, hogy a honfoglalás óta meg tudtuk védeni azt, és most is minden erőnkre szükség lesz.
(MTI)
Arthur Koestler a huszadik század egyik legizgalmasabb, legérdekesebb és legolvasottabb magyar szerzője. Százhúsz éve született, emlékére konferenciát szervez a Kertész Imre Intézet.
Életének melyek azok a mozzanatai, amiket Karácsony követendő példaként akar elénk állítani? Az ukránellenességet?
Így számoltak be a miniszterelnök nyaralásáról a vezető országos lapok.
Márki-Zay Péternek se dőltek be, pedig mögötte azért volt egy csapat, ott állt az összes létező párt.
A jobboldali bolgár tüntetők nem örültek Ursula von der Leyen látogatásának.
Van még új a nap alatt?
A Bajnokok Ligája-döntő idején mutatják be a legújabb Puskás Ferenc-életrajzi könyveket.
