Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség, az összetartozás, a szolidaritás fontosságát hangsúlyozták.
Nyitókép:
2004-ben tíz ország, egészen pontosan Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia is egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezt a példátlanul nagy mennyiségű tagfelvételt nevezték el Big bangnek, amelynek május elsején esedékes 20. születésnapját ünnepelték a napokban Strasbourgban, ahol Medgyessy Péter, akkori MSZP-s miniszterelnök is jelen volt, a Népszava cikke szerint pedig a meghívott vendégek – tíz fiatal, akik 2004. május elsején születtek – tehettek fel neki is egy kérdést.
Az egykori kormányfőnek szóló kérdés arról szólt, hogy mi volt akkor a legfontosabb oka annak, hogy Magyarország az EU-hoz csatlakozzon. Medgyessy erre úgy felelt, hogy:
mi úgy gondoltuk, hogy a szuverenitás megerősítése az Európai Unión belül történhet meg. Szuverén az az ország, amelyik erős, és az EU erőssé teszi Magyarországot.”
Emellett azonban a magazin munkatársa a találkozót követően további kérdéseket is feltett a volt miniszterelnöknek, így arra is választ kapott, hogy egészen pontosan milyen erősödést jelentett ez a csatlakozás: „az elmúlt húsz évben Magyarország gazdagabb lett és az emberek jobban élnek, még akkor is, ha nem használtunk ki minden lehetőséget az Unióban.”
Azzal kapcsolatban, hogy az EU-csatlakozás végül mit hozott Magyarországnak, Medgyessy Péter ekképpen nyilatkozott: „az EU tagság rengeteg pénzt is hozott. Nagyon hozzávetőleges számításaim szerint húsz év alatt Magyarország az egyéves GDP-jének megfelelő EU-s forrást kapott. Vagyis ha az Unión kívül lennénk, az embereknek egy évvel többet kellett volna dolgozniuk, hogy a jelenlegivel azonos eredményt érjünk el.” Hozzátette azt is, hogy
az EU-tag Magyarország vonzza a külföldi befektetőket, ami, még ha hullámzó is, komoly erőt képvisel. Lehetőségek nyíltak a tanulásban és a kultúrában.”
És bár a volt kormányfő nem gondolja, hogy minden bejött, amit az EU-csatlakozástól vártunk, szerinte nagy hiba az EU-támogatások blokkolása. Mint mondta: „értem, hogy vannak vitáink az EU-val, nekem is lennének, ha én lennék a miniszterelnök. De vannak szempontok, amelyek felülírják ezeket a vitákat.
Magyarországnak szüksége van a pénzügyi támogatásokra, tehát meg kell egyezni az Európai Unió vezetőivel arról, hogy mi az, amit el tudunk vállalni és jogos szándéknak tartunk, és mi az, amiben nem tudunk tovább lépni. Ennek az egyezségnek az alapján hozzá kéne jutnunk a forrásokhoz. Ha ez a pénz ott lenne a zsebünkben, akkor sokkal könnyebben tudnánk fejlesztéseket végrehajtani.”
Az egykori miniszterelnök egyébként továbbra is támogatja az euró bevezetését, mert szerinte „az eurózónához való tartozás fegyelmezi a gazdaságpolitikát”, valamint szerinte „a magyar gazdaság gyengeségeit strukturális problémák, gazdaságpolitikai és nemzeti banki hibák, versenyképességi hiányosságok okozzák, amelyeket csak enyhíteni tudnának az uniós pénzügyi források.”
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
