„Ma a jogállamiság egyenlő azzal, hogy imperialista diktátumok mögé akarják beállítani az összes tagállamot” – fogalmazott az ügyvéd az eseményen. Mint rámutatott: szerinte az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Az immár hagyományossá vált Emberi Jogi Konferencia gondolata a 2006-os események, az emberi jogok lábbal tiprása nyomán született meg – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Polgári Magyarországért Alapítvány XIV. Emberi Jogi Konferenciáját, amelyet „Más szemében a szálkát...” – Uniós intézmények – jogállamisági elvek? címmel rendeztek meg Kavecsánszki Ádám, az alapítvány elnöke. Mint mondta,
azt hittük, hogy a szabadság, a demokrácia magától értetődő dolog, a világ azonban kifordult magából, azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben sárral dobálják a polgári közösséget.
A nyugat-európai elit betilt eseményeket, figyelmen kívül hagyja a választói akaratot, ellehetetlenítik ellenfeleiket, ha pedig nem az nyer, akit ők szeretnének, érvénytelenné nyilvánítanak választásokat.
A konferencián Kruchina Károly (az Emberi Jogi Konferencia programsorozat kezdeményezője) is felszólalt, aki hangsúlyozta: Didier Reynders ellen pénzmosás gyanujával indított eljárást a belga rendőrség. Ő a Mandiner olvasói számára onnan is ismerős lehet, hogy az Európai bizottság igazságügyi biztosaként élen járt a Magyarország elleni jogállamiságinak csúfolt eljárásokban.
Az esemény vitaindító előadását Szájer József tartotta. A Szabad Európa Intézet igazgatója elmondta, a jogállamiság szó használata valójában a föderalisták által állított csapda, ezért használatakor bele is esünk csapdájukba. Az Európai Unió intézményei idejük töredék részében foglalkoznak a rendeltetésük szerinti feladatokkal, helyette a dolgok normális rendjét forgatják fel, ami hatalmi célokat szolgál.
Már meg sem tudunk fogalmazni bizonyos problémákat, mert a nyelvünk feladja a harcot az értelmetlenséggel szemben”
– fogalmazott az igazgató, aki szerint a feje tetejére állított rendszert vissza kell állítani, akárcsak a szavak pontos és helyes értelmét. Szájer József arról is beszélt, hogy miközben az Unió meg akarja mondani a tagállamoknak, hogy hogyan működjenek, a saját jogsértéseiket korlátozó szabályokat azonban lerázzák magukról. Az igazgató a rendszert ahhoz hasonlította, mintha „kiskorú gyerekek döntenék el, mit tegyenek szüleik” – célozva az Unió intézménye és a tagállamok kapcsolatára.
A kerekasztal-beszélgetésen Stumpf István kijelentette, nonszensz, hogy ennyire hagytuk, hogy az EU a tagállamok ellen indítson jogállamisági eljárást, miközben azoknak csak a szerződésszerű működés feltételeinek kéne megfelelniük.
„Ki mondta, hogy az uniós jog az elsődleges jog?” – tette fel a kérdést a volt alkotmánybíró. Stumpf István szerint amit most látunk, az a nemzetállami autonómiák totális felszámolása.
Az Unióhoz való csatlakozás egyetlen pozitívuma a határok átjárhatósága volt – erről már az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Juhász Imre beszélt. Mint mondta, óriási változások történtek az elmúlt húsz évben az Európai Unióban, már nincsen szükség a tagállamokra, helyette az Európai Unió bírósága vette át az igazságosztó szerepet, ami nemzetállami szinten is megjelenik a bíróságok vonatkozásában. „Értelmezve és átértelmezve az alapszerződést, újabb és újabb területekre terjesztik ki az uniós hatásköröket” – mutatott rá az elnök.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint azokon a területeken, ahol nincs jogi szabályozás, politikai alapon, jogállamisági eljárás keretében kérik számon az elvárt szabályokat. A Pegazus-ügyet példaként említve Péterfalvi elmondta, ebben az esetben az EU nem is ismerhetett volna meg adatokat, hiszen azok minősített adatok voltak, mégis, azok hiányában is véleményezte az adatkezelés jogszerűségét. Az átláthatóságra nincs kötelező jogállami szabályozás, mégis konkrét jogszabálymódosításokat kértek, és bármennyi erőfeszítést tesz Magyarország, az sosem elég.
Schiffer András a téma kapcsán kifejtette, 2003-ban tudatosan távol maradt az uniós belépésről szóló szavazástól, mert úgy érezte, a magyar polgároknak nincs elég információja a megalapozott döntéshozáshoz.
A propaganda azt a képzetet állította, hogy ha csatlakozunk, pár éven belül úgy fogunk élni, mint az osztrákok vagy a nyugat-mémetek”
– tette hozzá.
Az ügyvéd szerint a jogállamiságot a globális, progresszív hálózat használja furkósbotként, mert 2022 óta a jogállamisági kifogás nem megoldani akarja a problémát, hanem szolgai módon kívánja kiszolgálni az atlantista érdekeket. Aki nem áll be a sorba, azzal szemben el fognak járni.
Schiffer András arról is beszélt, hogy Magyarország több tekintetben is célkeresztet rajzolt fel magára, miközben az összes tagállamot imperialista diktátumok mögé akarják beállítani.
Nyitókép: BENCE FEJES/Polgári Magyarországért Alapítvány
Ahogy azt az amerikai elnökválasztás eredménye is mutatja, új világrend van kialakulóban, amely a neoliberalizmus helyett a szuverenitáson és a nemzeti érdekeken alapuló külpolitikát helyezi előtérbe.
Bernáth Tamás pénzügyi szakember mélyelemzése arról, hogy igenis van keresnivalója a magyarnak az EU-csatlakozásra vágyódó térségben.
A hírügynökség rövid interjút készített a Tisza Párt vezetőjével.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint az uniós diplomatát a fehérorosz hírszerző szolgálat fogta el az uniós küldöttség irodája előtt.
Amely országnak egyik csúcsminisztere éppen most került fel az amerikai szankciós listára, mint ezt a lopást facilitáló, köztörvényes bűnöző.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
Világos, hogy baloldali, európai hangra még a legjobboldalibb választókerületekben is szükség van!
A DK csupán egyetlen, de nem elhanyagolható körülményről „felejtett el” tájékoztatást adni, arról, hogy a viszonylagos sikerük azzal magyarázható, hogy a választáson nem indult a Tisza Párt.
