A magyar nagyvárosok szépen fejlődnek
Nagyon előkelő helyre rangsorolta a nemzetközi pénzügyi szaklap a két magyar várost.
A hülyeség a maga közegében és szigorúan keretek között tartva létezhet, de ha kiszabadul onnan és pláne uralkodóvá válik, tönkre teszi a rendszert.
„Caligula római császár a kedvenc lovát, Incitatust, aki a kocsiversenyeken a zöldeket erősítette, kis híján kinevezte konzulnak. A derék négylábúnak egyébként is tizennyolc saját rabszolga állt a rendelkezésére, istállója elefántcsontból és márványból épült, állítólag arany kupából falta az arannyal kevert zabot, és még a császári lakomákra is meghívták. Arról nem tudunk, vajon a zöldek csapatának nevében felszólalt-e a szenátusban, de ha mégis, nyerítései alighanem üde színfoltjai lehettek Caligula egyébként eszement uralkodásának.
Nálunk egyelőre ilyesmi nem történik (igaz, közelében sem vagyunk az első századi római birodalom nagyságának, erejének és tekintélyének), de kétfarkú kutyákat mi is delegáltunk a Fővárosi Közgyűlésbe, akik Incitatus képességeit jócskán felülmúlva értékes gondolataikkal gazdagították is meglehetősen rossz hangulatú politikai életünket. Kovács Gergely, az MKKP elnöke, tökéletesen illeszkedve az elmúlt években Budapestet irányítók programjaihoz, néhány megfontolandó javaslattal állt elő a múlt heti ülésen. Többek között szorgalmazta a gyaloglás fizetőssé tételét, de szerencsére súlykorlátozás nélkül; a Dunát bevezetné a Nagykörútra (ez egyébként már a 19. században is napirenden volt), ami elöntené így az aluljárókat és megoldaná a parkolási gondokat is; valamint kitiltaná a városból – sőt a kormánnyal egyeztetve akár az egész országból – a birodalmi lépegetőket.
Nem árulok el titkot, ha azt mondom, Kovács Gergely személyisége és világképe, egész lénye és szellemisége olyan távol áll tőlem, mint Magyar Pétertől a hitvesi gyengédség, de a humorát díjazom.
Nem adhat mást, csak mi lényege, és ha komolyan vesszük a demokráciát, akkor pontosan ez a dolga, mivel ezért szavazták be őt a támogatói. Nem is volna etikus, ha most hirtelen elkezdene komolyan, felelősen politizálni, hiszen nem erre kapott megbízatást. Értelmes, konstruktív hozzáállás a választópolgárok becsapását jelentené, és alapvető hitelességi deficitet okozna. Remélem, szobrot is emeltet magának, és végre megkezdik az ingyen sör osztását. Ez volna ugyanis tisztességes a szavazóikkal szemben, akik szerint a Kutyapárt a legméltóbb és legalkalmasabb a képviseletükre, és az az elvárásuk velük szemben, hogy hülyeségeket beszéljenek, füves cigit szívjanak és az örök életet ígérjék.
Az kétségtelen viszont, hogy az efféle tevékenység marginális szubkultúrának vicces, de ha hatalomhoz jutnak és valamiképpen működtetniük kell a várost vagy a kerületet, az pusztán poénokkal nem megy.
Jól feladták a leckét az ellenzéknek is, akiknek az az elvük, hogy mindenkinek közösen fel kell lépnie Orbán ellen, és próbálják ebbe belevonni a 4-5 %-os MKKP-t is, mondván, minden kis százalék számíthat. (Nota bene, lassacskán a Mi Hazánkon kívüli ellenzék második legerősebb erejévé lettek, tehát nem is őket vonják be a balliberális törpepártok, hanem ők vonhatnának be másokat.) A Kutyapárttal való összefogás azonban komolytalanná tenné a magukat egyébként még komolyan vevő ellenzéki mozgalmakat, hiszen Kovács Gergelyék attribútuma, hogy a rendszeren kívüliek (a politikai és a józan ész rendszerén egyaránt), így egyszerűen nem lehetnek kompatibilisek magukat felelősségteljesnek tartó politikusokkal.
Murphy törvénykönyvében szerepel egy olyan tétel, miszerint ha egy hordó szennyvízhez egy kanál bort adunk, szennyvizet kapunk. De ha egy hordó borhoz adunk egy kanál szennyvizet – akkor is szennyvizet kapunk.
A hülyeség a maga közegében és szigorúan keretek között tartva létezhet, de ha kiszabadul onnan és pláne uralkodóvá válik, tönkre teszi a rendszert.”
Fotó: Bruzák Noémi/MTI