Sűrű éven van túl Magyarország. Miközben a magyar kormány egymás után érte el a külpolitikai sikereket, belföldön új kihívót kapott. Összefoglaltuk, mi történt 2024 politikai pástján.
„Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofiliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen. Márpedig itt nincs, és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. Így volt ez akkor és így van ez ma is. (...) Magyar emberként azt várnám a köztársasági elnöktől, hogy ne hibázzon. Ha mégis, akkor nézzen szembe azokkal, akiknek elszámolással tartozik, és vállaljon felelősséget. (...) Államfőként ma utoljára szólok Önökhöz. Lemondok a köztársasági elnöki tisztségről” – ezekkel a szavakkal jelentette be lemondását Novák Katalin köztársasági elnök ez év februárjában.
A kegyelmi ügyben aztán Varga Judit igazságügyminiszter is lemondott, mivel ő volt Novák Katalin döntésének ellenjegyzője.
Orbán Viktor miniszterelnököt év végi interjúnkban erről is kérdeztük. A kormányfő úgy fogalmazott:
„Világsztárokat veszítettünk.
Nemcsak egy államfőt és egy minisztert, hanem két fantasztikusan teljesítő politikai világsztárt veszítettünk el.
Bárhol a világon, ahol ők képviselték hazánkat, megemelték a kalapjukat, és Magyarországról csak a legnagyobb elismerés hangján beszéltek. Ez hatalmas veszteség az egész nemzeti közösség számára. Ilyen a politika. Nemcsak dicsőségek és választási győzelmek vannak, hanem bukások is. Kegyetlen világ a mienk.”
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Varga Judit lemondásakor azt tervezte, visszavonul a közélettől, ám ekkor még nem lehetett sejteni, hogy ebben saját volt férje fogja hátráltatni egy ideig. Igaz, akkor még úgy tűnhetett, hogy az exférj bejegyzésében volt felesége védelmében lép fel, amikor úgy fogalmazott: „Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak”.
Nem sokkal később kiderült, hogy Magyart valójában személyes politikai ambíciók hajtják, a volt feleségéért való aggodalomról pedig szó sincs, hiszen még egy Varga Juditról titokban elkészített hangfelvételt is képes volt nyilvánosságra hozni, azt ígérve, hogy ezzel a lépéssel meg fogja buktatni a kormányt.
Magyar Péter színrelépése óta több botrányba is belekeveredett, egy szórakozóhelyen kirobbant konfliktusát például úgy kívánta megoldani, hogy a Dunába dobta a másik fél telefonját, amelyből bírósági ügye is lett.
Varga Judit azt állította, Magyar házasságuk alatt többször is erőszakosan bánt vele, de a Tisza Párt vezetőjének exbarátnője is ezzel egybecsengő dolgokat mondott. Vogel Evelin egy hangfelvételen például Magyar Pétert „nárcisztikus pöcsnek” nevezte. Elmondása szerint Magyar „megalázó módon beszélt velem, elképesztően tiszteletlenül bánt velem, nem volt velem őszinte”.
Magyart nemcsak a magánéletében nem kerülték el a botrányok. Egy KEHI-jelentés szerint például, amikor ő volt a Diákhitel központ vezetője, túlárazott szerződések köttethetek, kamu ajánlatkérések és megbízások születhettek. Mindeközben Magyar igen magas fizetést kapott, a vezérigazgató bére 2020-ban havi 3 és félmillió forint volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Felháborító arcátlanságok, amelyek egyaránt a Tisza Párt jelenlegi vezetőjéhez köthetők.
A Magyar által ígért kormánybuktatás végül elmaradt, viszont azt elmondhatjuk, hogy a 2024-es év során Magyar Péter a megszűnés közelébe juttatta a hagyományos baloldalt.
Magyar Péter pártja ugyanis megelőzte a magyar politika eddigi fő mellékszereplőit az idén júniusban megrendezett két választáson.
A Tisza ugyan nem indított főpolgármester-jelöltet az önkormányzati választáson, de a Fidesz-KDNP-vel azonos számú számú képviselőt küldhetett a fővárosi közgyűlésbe. A Tisza fővárosi képviselői egyébként annyira inaktívak a közgyűlésben, hogy az az elemzőknek is szemet szúrt. Többen arra is rámutattak, hogy nem ismert, mi a párt Budapest-víziója. A tiszások fővárosi passzivitása szórakoztató jeleneteket szült már több ízben is.
Például, amikor Radics Béla fideszes képviselő külön szót kért azért a közgyűlésben, hogy megkérdezze Magyar Péter embereit, mit gondolnak a főváros drogstratégiájáról, de a tiszások csendben maradtak inkább. De felidézhetjük azt az emlékezetes pillanatot is, amikor a Mandiner közgyűlésről szóló videóriportjában kollégánk a Tisza Budapest-víziójáról faggatja Barna Juditot, a képviselő pedig bizonytalanul csak annyit mond, „van”, de többet nem árul el róla.
Ezt is ajánljuk a témában
Riportunk a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről.
Az európai parlamenti választást a Fidesz-KDNP magabiztosan, közel 45 százalékos eredménnyel megnyerte, mögé sorolt be Magyar Péter új pártja közel 30 százalékkal. A Fidesz-KDNP 11, míg a Tisza 7 képviselőt küldhetett az EP-be. Magyarék egyébként abba a néppárti frakcióba léptek be, amely együttműködési megállapodást kötött a szocialistákkal és liberálisokkal és amelyet a Tisza és Gyurcsány Ferenc pártja, a demokratikus koalíció is aláírt.
Ezt is ajánljuk a témában
„Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter szövetsége is ez, azoké, akik évek óta dolgoznak saját országuk ellen” – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője.
A magyar kormány rendkívül aktív külpolitikát vitt 2024-ben. A Fidesz-KDNP vezetésével sikerült egy új, nemzeti szuverenista frakciót létrehozni az Európai Parlamentben Patrióták néven, amely a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttá vált. Ráadásul a tengerentúli politika is kedvezően alakult Magyarország számára, hiszen
az amerikai elnökválasztáson Orbán Viktor szövetségese, Donald Trump magabiztosan nyert. Trump győzelme azért is fontos, mert a kampány alatt többször hangsúlyozta, minél előbb békét akar Ukrajnában.
Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy a magyar kormány miként igyekezett az ukrajnai háború békés rendezését kieszközölni, miközben hazánk töltötte be az uniós elnökséget. Hogy csak az utóbbi eseményeket említsük:
Orbán Viktor decemberben a pápánál tett látogatást, a találkozó kapcsán pedig úgy fogalmazott: A háború kezdete óta ketten hittünk a békében, a Vatikán és Magyarország. Alig pár nappal a Szentatyánál tett látogatást követően Orbán Viktor kíséretével Amerikába utazott. A floridai Mar-a-Lagóban a miniszterelnök tárgyalást folytatott az egyesült államok következő elnökével, Donald Trumppal, Elon Muskkal és Trump leendő alelnökével, Michael Waltz-cal is. Majd bő egy héttel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egy közel egyórás telefonbeszélgetést a miniszterelnök,
melyről közösségi oldalán azt írta: „a háború legveszélyesebb heteit éljük.
Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt bevetünk a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében”.
Ezt is ajánljuk a témában
Igazi diplomáciai nagyüzem zajlott az elmúlt hónapokban, melynek célja a béke és a békés fejlődés megteremtése volt.
A kormány a 2024-es évben több, a gazdaság élénkítését szolgáló programot is meghirdetett. Ilyen például a munkáshitel, amelyet a már dolgozó fiatalok vehetnek igénybe, vagy a kis- és közepes vállalkozások támogatására szolgáló tőkejuttatási program, azaz a Demján Sándor Program.
A kormány azt is vállalta, hogy két lépésben megduplázza a gyermekek után járó adókedvezményt, valamint, hogy új lakhatási programot vezet be, segítve a fiatalok lakásbérlethez jutását, ezen felül pedig kollégiumépítési programot hirdettek.
A pedagógusok bére jövőre jövőre is emelkedni a fog, nemrég pedig a kormány megkötötte minimálbér-megállapodást a szakszervezetekkel és a munkaadókkal, amely három év alatt 40 százalékos minimál-béremelést hoz magával.
Nyitókép: Békemenet, 2024. június 1. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Most már önkéntesekért könyörög a Tisza Párt elnöke.
Felbuggyant a panaszáradat.
A Biden-kabinet politikai bosszúból vezette be a vízumkötelezettséget is a magyar állampolgárokkal szemben – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Kiss Rajmund, korábbi diplomata.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
Belegondolni is szörnyű, mi történhetett volna még a Mandiner riporterével.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
