A magyar nagyvárosok szépen fejlődnek
Nagyon előkelő helyre rangsorolta a nemzetközi pénzügyi szaklap a két magyar várost.
Ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
Fotó: Mandiner / Földházi Árpád
„Az »A«, »B«, »C« zónákban 33,4%-kal, a »D« zónában 50%-kal emelkednek a parkolási díjak 2026. júliustól Budapesten annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg, ellenezték azt.
Ez az emelés tovább drágítja a 2022-ben és 2023-ban már jelentősen megnövelt díjakat, aminek mértéke a Magyar Autóklub szerint is mintegy 30%-os többlet költséget okozott a használóknak.
Ez azt jelenti, hogy 2026 július 1-től a parkolási díjak háromnegyedével magasabbak lesznek, mint 2021-ben voltak, sőt a fizetős övezetek területét, és a fizetési kötelezettség napi időszakát is jelentősen kiterjesztették.
Ha a 2021-2026 közti inflációt az MNB legfrissebb inflációs előrejelzésében közölt inflációs várakozási sáv felső értékével számoljuk, akkor is 45% alatt fog maradni.
Tehát Karácsony és Vitézy – és a nekik asszisztáló Tisza Párt valamint a DK – elérte, hogy még vásárlóértéken is legalább ötödével többet fizessünk a parkolásért, mint 2021-ben.
A vitában elmondtam, hogy ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
Az Európai Unióban depriváltnak, nélkülözőnek tekintik azt, akinek anyagi okból nincs személygépkocsija. A legfrissebb adat szerint a hazánkban a honfitársaink 12,1%-a volt e tekintetben nélkülöző.
Ugyan 2010-ben még a magyar lakosság közel negyede élt így, s ez ma nyolcadánál is kevesebb, de még mindig a 2. legrosszabb arányt hazákban mérik.
Ez a mutató a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát vizsgáló AROPE komplex mutatójának egyik összetevője, a 13 anyagi deprivációs tételből az egyik.
Az EU csökkenteni kívánja a szegénység kockázatával élők számát 15 millióval, Magyarország 292 ezer fős javulást vállat az évtized végére, a tisztelt közgyűlés pedig olyan intézkedéseket hoz, amelyek növelik a számukat, rontják az arányukat.
Az érveimre Kiss Ambrus válasza az volt, hogy úgyis nőnek a keresetek hazánkban, Vitézy pedig szembe menve az Európai Unió álláspontjával, kifejtette, hogy szerinte nem nélkülöző az, aki nem jár személygépkocsival Budapesten.
Kiss Ambrussal annyiban egyetértek, hogy a keresetek reálértéke remélhetőleg növekedni fog a fővárosban is, de miért kell ezt a növekményt éppen a parkolásra költenünk?
Vitézy pedig csak azért mondhat ilyet, mert még nem nevelt gyermeket, nem volt rászoruló családtagja, akinek a mozgásához szüksége volt a segítségre, akár átmentileg is, mondjuk egy mozgásszervi probléma miatt is.”