„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Magyar kutatók a GDP felváltására olyan módszertant dolgoztak ki a fenntarthatósági fordulat érdekében, amely megmutatja gazdasági tevékenységünk negatív hatásait, és további információkat nyújt a szükséges beavatkozáshoz. Erről Áder János beszélt pénteken a World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) plenáris ülésén a Pesti Vigadóban.
„A magyar javaslat három módszertan, az sGDP, a Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor (SPFI), valamint a GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) kombinált alkalmazása a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez. A számítás alkalmas egy teljesebb kép megalkotására, a gazdasági-társadalmi-környezeti folyamatok jobb megértésére, a könnyebb döntési helyzet előidézésére, a kockázatok csökkentésére” – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke.
Megjegyezte, hogy ha a gazdasági működés során okozott negatív externáliákat, például a vízszennyezést, a termőföld degradációt, a biológiai sokféleség csökkenését, az erdők pusztítását, az óceánok túlhalászását nem számítjuk be, akkor azért társadalmi szinten fogunk nagyon magas árat fizetni.
Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem”
– mondta.
Szólt arról, hogy a szeptemberi ENSZ-csúcs értékelése szerint a mostani tempó alapján a korábban gondolt tizenöt év helyett több mint hatvan évre lenne szükségünk a fenntarthatósági célok eléréséhez. Beszélt arról, hogy neves közgazdászok, egyetemek és kutatóintézetek New Yorktól Tokióig, kutatócsoportok, az ENSZ-ben, az EU-ban, az OECD-ben, a Világbankban foglalkoznak a GDP-n túlmutató monitorrendszer megalkotásával.
Áder János elmondta: a magyar módszertan kevesebb (nyolcvan) mutatóval dolgozik, mint a többi; integrált; emellett országonként adaptálható, figyelembe véve a helyi sajátosságokat.
A magyar kutatók által alkalmazott három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jólét állapotáról”.
Kitért arra, hogy a fenntarthatóságra koncentráló sGDP célja, hogy a GDP-ben eddig láthatatlan, sőt sokszor negatív előjelű társadalmi és gazdasági költségeket láthatóvá tegye.
„Ez a módszer megmutatja, mekkora lenne a gazdasági teljesítmény, ami a termék- és munkapiac, a pénzügyi szektor és a finanszírozási képesség egyensúlya, valamint az ökológiai források megőrzése mellett jönne létre, és biztosítaná a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztását” – mondta Áder János.
A Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor nyomon követi a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait, amelyek a GDP mérésében nem tükröződnek. A GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) pedig a társadalmi jólét szintjén értelmezi, teszi összehasonlíthatóvá az egyes országokban zajló fenntarthatósági fordulatot.
Áder János kiemelte: mindegyik indikátor releváns tudást nyújt a gazdasági és politikai döntéshozóknak a beavatkozási irányokról. „Ez a módszer segít eltüntetni a GDP vak foltjait” – közölte.
A WSF plenáris ülésének péntek délelőtti részében az ENSZ idén őszi Jövő csúcstalálkozója című rendezvénye eredményeit, a világ vezetői által elfogadott Paktum a jövőért dokumentum megvalósulását vitatják meg a részvevők, tudósok, politikusok, nemzetközi szervezetek képviselői.
Felszólal mások mellett Blade Nzimande, Dél-Afrika tudományos, technológiai és innovációs minisztere; Jerry Sheehan, az OECD tudományos, technológiai és innovációs igazgatója; Szumaja bint El Hasszán, a Jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke, és Gustavo Merino, az UNESCO szociálpolitikai igazgatója.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Újra a technikai recesszió fenyegeti Európa legfontosabb gazdaságát.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
Közben alaposan meg is cáfolták Magyar Péter állításait.
Az ország igazi érdeke az építkezés, a fejlődés, nem a műbalhé, a hergelés, a kampány folytatása.
Beszédes számokat közöltek.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
