„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Magyar kutatók a GDP felváltására olyan módszertant dolgoztak ki a fenntarthatósági fordulat érdekében, amely megmutatja gazdasági tevékenységünk negatív hatásait, és további információkat nyújt a szükséges beavatkozáshoz. Erről Áder János beszélt pénteken a World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) plenáris ülésén a Pesti Vigadóban.
„A magyar javaslat három módszertan, az sGDP, a Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor (SPFI), valamint a GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) kombinált alkalmazása a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez. A számítás alkalmas egy teljesebb kép megalkotására, a gazdasági-társadalmi-környezeti folyamatok jobb megértésére, a könnyebb döntési helyzet előidézésére, a kockázatok csökkentésére” – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke.
Megjegyezte, hogy ha a gazdasági működés során okozott negatív externáliákat, például a vízszennyezést, a termőföld degradációt, a biológiai sokféleség csökkenését, az erdők pusztítását, az óceánok túlhalászását nem számítjuk be, akkor azért társadalmi szinten fogunk nagyon magas árat fizetni.
Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem”
– mondta.
Szólt arról, hogy a szeptemberi ENSZ-csúcs értékelése szerint a mostani tempó alapján a korábban gondolt tizenöt év helyett több mint hatvan évre lenne szükségünk a fenntarthatósági célok eléréséhez. Beszélt arról, hogy neves közgazdászok, egyetemek és kutatóintézetek New Yorktól Tokióig, kutatócsoportok, az ENSZ-ben, az EU-ban, az OECD-ben, a Világbankban foglalkoznak a GDP-n túlmutató monitorrendszer megalkotásával.
Áder János elmondta: a magyar módszertan kevesebb (nyolcvan) mutatóval dolgozik, mint a többi; integrált; emellett országonként adaptálható, figyelembe véve a helyi sajátosságokat.
A magyar kutatók által alkalmazott három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jólét állapotáról”.
Kitért arra, hogy a fenntarthatóságra koncentráló sGDP célja, hogy a GDP-ben eddig láthatatlan, sőt sokszor negatív előjelű társadalmi és gazdasági költségeket láthatóvá tegye.
„Ez a módszer megmutatja, mekkora lenne a gazdasági teljesítmény, ami a termék- és munkapiac, a pénzügyi szektor és a finanszírozási képesség egyensúlya, valamint az ökológiai források megőrzése mellett jönne létre, és biztosítaná a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztását” – mondta Áder János.
A Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor nyomon követi a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait, amelyek a GDP mérésében nem tükröződnek. A GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) pedig a társadalmi jólét szintjén értelmezi, teszi összehasonlíthatóvá az egyes országokban zajló fenntarthatósági fordulatot.
Áder János kiemelte: mindegyik indikátor releváns tudást nyújt a gazdasági és politikai döntéshozóknak a beavatkozási irányokról. „Ez a módszer segít eltüntetni a GDP vak foltjait” – közölte.
A WSF plenáris ülésének péntek délelőtti részében az ENSZ idén őszi Jövő csúcstalálkozója című rendezvénye eredményeit, a világ vezetői által elfogadott Paktum a jövőért dokumentum megvalósulását vitatják meg a részvevők, tudósok, politikusok, nemzetközi szervezetek képviselői.
Felszólal mások mellett Blade Nzimande, Dél-Afrika tudományos, technológiai és innovációs minisztere; Jerry Sheehan, az OECD tudományos, technológiai és innovációs igazgatója; Szumaja bint El Hasszán, a Jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke, és Gustavo Merino, az UNESCO szociálpolitikai igazgatója.
(MTI)
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató NEM a szegénységet méri! Szalai Piroska elemzése.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
