Törvénytelen működés, kis szakpolitika és tiszás lebőgés – folytatta munkáját a Fővárosi Közgyűlés

Nyitóképen: Karácsony Gergely továbbra is erős jogköröket birtokol. Fotó: MW / Csudai Sándor

A Fővárosi Közgyűlés múlt héten tartott második ülése után egyre valószínűtlenebbnek látszik az optimista elemzők azon jóslata, miszerint a testület ilyen szétdarabolt összetétellel is el fog működgetni a következő években.

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője néhány hete az 1990 és 1994 közötti ciklusra hivatkozva bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy senkinek nincs többsége a Fővárosi Közgyűlésben. „Demszky Gábor ugyanolyan helyzetben volt, mint most Karácsony Gergely: nem volt többsége a fővárosban, szinte naponta kellett megállapodnia a konkrét programok mentén, és az sikeres időszak volt. Tehát önmagában nem látom megoldhatatlannak a helyzetet” – mondta az ATV híradójának.

Csakhogy a közgyűlésnek eddig alapdolgokban sem sikerült megállapodnia. Karácsony Gergely főpolgármester ezúttal sem jelölt helyettest, így hivatalos, hogy törvényi mulasztásban van a főváros. Szintén nem sikerült elfogadni az új szervezeti és működési szabályzatot, igaz, ez a főpolgármesternek előnyös állapot, hiszen továbbra is erős jogköröket birtokol, például akármeddig visszadobhatja a közgyűlés által elfogadott határozatokat és döntéseket, nem köteles aláírni őket.

A közgyűlés a fővárosi cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait sem választotta meg, nélkülük a főváros cégei jogszerűtlenül fognak működni. (Cikkünk elkészülte és megjelenése között ez még változhatott, hiszen Karácsony azt ígérte, hétfőre új egyeztetést hív össze, és rendkívüli ülést sem tartott kizártnak.)

Lakhatási válság

A testület szétszabdaltsága ellenére néhány szakpolitikai kérdésben sikerült döntést hozni. A lakhatással kapcsolatos indítványok nagy részét például elfogadták. A Fidesz kritikával illette a fővárosi lakhatási válságot érintő döntéseket. A Szentkirályi Alexandra vezette frakció megszüntetné a pazarlónak tartott lakásügynökséget, ám a többiek leszavazták, a rezsitámogatásról szóló javaslat azonban átment. A frakcióvezető a közgyűlés kezdete előtt megjelenő Facebook-posztjában azt írta: Karácsony Gergely 2019-es lakhatási ígéreteiből nem lett semmi, sőt egy több száz fős kollégiumi épületet is piacra dobtak ahelyett, hogy lakhatási céllal hasznosították volna. „A héten ismét tárgyaltam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, és arra tettem javaslatot, hogy a IX. kerületi rozsdaövezet helyén épüljenek új kollégiumi férőhelyek – állami támogatással –, jöjjön létre egy egységes budapesti diákváros. A kormány nyitott az új kollégiumfejlesztési elképzelésekre a fővárosi lakhatási válság kezelésére” – fogalmazott Szentkirályi.

Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom több javaslatát is megszavazták: a hévek járatritkítása és a fővárosi múzeumok vidékre költöztetése elleni elvi állásfoglalást, a visszaváltható palackok gyűjtési lehetőségeinek bővítéséről szóló indítványt, a kutya- és kerékpárszállítás ingyenessé tételét a bérletesek számára és az új közútalkotási rendeletet.

Karaktermentes arcél

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a közgyűlés után a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy értékelt: „A Tisza Párt tíz képviselője nem köthet alkut az óbaloldallal. Ez az, aminek most az elbábozását látjuk. A Tisza Pártnak azt a látszatot kell fenntartania, hogy nem fog össze az óbaloldallal, és nem is működik együtt senkivel.” Mindeközben Karácsony Gergely ismét kinevezte a Gyurcsány Ferenc embereként számontartott Gál J. Zoltánt főtanácsadónak, ami Kiszelly szerint tesztként is értelmezhető: vajon lenyeli-e a Tisza Párt ezt a lépést? Az elemző rámutatott: a pártoknak azért jó a civakodás, mert ezzel szilárd álláspontot tudnak kialakítani, és be tudják mutatni a szavazóiknak, hogy milyen értékek, követelések mentén kívánnak politizálni.

Magyar Péter és a Tisza képviselői viszont nem törik kezüket-lábukat azért, hogy a párt Budapest-víziójától és szakpolitikai elképzeléseitől legyen hangos a közbeszéd. A Mandiner közgyűlésről szóló videóriportjában amikor kollégánk a Tisza Budapest-víziójáról faggatja Barna Juditot, a képviselő bizonytalanul csak annyit mond, „van”, de többet nem árul el róla.

Elemzői vélemény szerint Magyar Péter pártja azt igyekszik mutatni magáról, hogy távolságot tart a politikától, tagjai nem politikusok, hanem szakértők, ahhoz viszont, hogy ez sikeres stratégia legyen, szükség lenne markáns szakpolitikai ajánlásokra a részükről. Ezen a téren azonban egyelőre gyengén teljesítenek. A Tisza kétpártrendszerben gondolkodik, arra készül, hogy a következő országgyűlési választáson a kormánypártokkal szemben egyetlen esélyes formációként szerepeljen. A szakértő szerint a tiszás szpindoktorok arra juthattak, ehhez minél általánosabb, karaktermentesebb arcélt kell kialakítani, hogy a kormányellenes szavazókat a szélsőjobbtól a szélsőbalig magukhoz édesgethessék, a konkrét és markáns szakpolitikai javaslatokkal viszont egyes csoportokat elidegeníthetnek maguktól, ezért inkább nem is dolgozzák ki.

Nem volt fenn a Wikipédián

Máskor viszont nem a taktikai fegyelmezettséget lehet felfedezni a Tisza politikusain, hanem inkább – erre nincs jobb szó – a bénázást. Ilyen volt például, amikor indítványban szólították fel a főpolgármestert, hogy mint munkáltató rúgja ki a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgató-helyettesét. Ezzel két gond volt: az illető már két éve nem állt az intézmény alkalmazásában, a főpolgármester pedig nem a munkáltatója. Amikor ezzel szembesítették, Ordas Eszter frakcióvezető azt állította, őket senki nem tájékoztatta arról, hogy Szabó Roland már nem dolgozik az állatkertnél, s az információ nem szerepel a Wikipédián és az állatkert honlapján sem.

Az ilyen bakizások nem segítik a szakértői imázs kialakítását, és magas labdát adnak a politikai ellenfeleknek. Szentkirályi Alexandra a közgyűlés után azt nyilatkozta a tiszás képviselőkről: „Öt hónappal a választás után még mindig nem találták meg a kilincset a Városháza ajtaján. Benn vannak, de mintha ott se lennének.”

A fővárosi Fidesz-frakció vezetője azt is a tiszások fel­készületlenségének tudta be, hogy Karácsony Gergely előzetes egyeztetés nélkül változtatta meg a szavazás rendjét: először lefolytatták az összes napirendi pont vitáját, majd a főpolgármester tárgyalási szünetet rendelt el, és csak ezután következett a döntéshozatal. „Soha nem volt ilyen a közgyűlésben, mindez azért, hogy a Tisza Párt tudja követni, miről hogyan szavazunk” – fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

A „fővárosi Tisza” tehát egyelőre nemcsak földrajzilag, de a politikai gyakorlatot illetően is nehezen értelmezhető fogalom.