„Kérdeznék valami személyeset, hovatovább ezoterikusat. Nincs bennetek valami olyan, furán hülye várakozás, hogy »de ez így nyilván nem mehet ugyanígy sokáig«? És amúgy generálisan értem (azért mondom, hogy ilyen ezospiri-izé felhangja van), tehát nem az, hogy ez a miniszter vagy az az ellenzéki párt nem lesz majd, hanem tényleg mintha itt a látvány kedvéért helyben járnánk egy ajtó előtt, ami majd csak kinyílik már.
Van valami mindent átható átmenetiségszag a hétköznapokban, matatunk a maradékban, semmi nem az örökkévalóságnak készül. Hm? Hülyeséget kérdezek?”