Kire emlékezünk Márton napján, és milyen népszokások kötődnek a neves naphoz?
Kép: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye / Pannonhalma
Ma, november 11-én van Márton napja, amivel együtt jár a Márton napi lúd. De kit, mit ünneplünk Márton napján? Erre az ezen a napon ünnepelt szent élete ad magyarázatot. Nos, mint a Magyar Néprajzi Lexikon írja:
November 11. a Pannóniában született tours-i püspök emléknapja, amelyet az 1611. évi nagyszombati zsinat határozata szerint még megünnepeltek. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek egyformán őrzik.
A Katolikus Lexikon szerint Tours-i Szent Márton Savariában, a mai Szombathelyen született 316/317-ben, és a galliai Candes-ben halt meg 397-ben. Püspök, az első szentként tisztelt hitvalló. Születésekor pogány atyja római katonatiszt Pannoniában. Néhány év múlva a család Ticiniumba (Pavia) költözött. Később Márton szülei akarata ellenére katekumen lett, majd besorozták, s mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték. 334-ben Amiens kapujánál egy koldus személyében megjelent előtte Krisztus, s neki ajándékozta a köpenye felét. Hamarosan megkeresztelkedett, leszerelt és Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki exorcistává szentelte. Hazatérve megtérítette anyját. Milánó, majd Genova mellett a Gallinaria szigeten remeteéletet kezdett, majd áttelepedett Poitiers mellé, hogy Hilarius támasza lehessen. Cellája körül alakult a ligugéi, később Tours melletti cellája körül a marmoutier-i kolostor. 371-ben Tours püspökévé választották.
Legendája szerint alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen. A ludak azonban zajongásukkal elárulták, így kénytelen volt a püspökséget elvállalni; innen a Szent Márton lúdjának szokása.
Sok csodát tett. Sírja Tours-ban zarándokhely lett. Franciaország egyik védőszentje, egyúttal a Nyugat egyik legtiszteltebb patrónusa.
A Néprajzi Lexikon azt írja a szokásokról:
Márton nap a 14. századi krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja volt.
A Márton napjai járandóság a pap, a felköszöntés (recordatio) a tanító javadalmai között szerepelt. Az 1649. évi céhszabályzat a pásztorok járandóságára utal: „Szent Márton napján ... valamint régi szokás volt, most is, akiktül mi lehet, megadassék.” Az egykori kötelezettségek a későbbi századokban elfelejtődtek, vagy ajándékozássá alakultak át. A pásztor sorra járta azokat a házakat, amelyeknek állatait őrizte, s a ház gazdájától ajándékot kapott. Vépen (Vas megye) Márton napjának előestéjén a kanász járta sorra a házakat, s köszöntőt mondott: „Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget!” A kanász ezután mákos- vagy túrós lepényt meg pénzt kapott.
A népi időjóslás szerint kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön (ha Márton napján esik a hó), ha barna lovon jön (ha nem esik), enyhe.
A Dunántúlon e napon vágták le a Márton lúdját, s kóstolták meg az újbort. Nyuga-Magyarországon és Szlovákia egyes vidékein Márton napja előestéjén a kanász Márton vesszejével (nyírfavessző) járta sorra a házakat és köszöntőt mondott. Azt tartották, hogy ahány ága van a gazdának vagy gazdasszonynak átadott vesszőnek, annyi szaporodás lesz az állatokban.
Abból, hogy valamire nincs konkrét adatunk, nem következik, hogy a korban nem is létezett, vallják a kutatók. Mi számít bizonyítéknak a néprajzban? Mi számít prekoncepciónak? A cikkből kiderül.
Hoppál Mihály fölhívta a figyelmet, hogy a Csodaszarvas mondáját keresztény krónikásaink jegyezték le, akiket nem érdekelhetett az évszázadokkal későbbi nemzeti identitáskereső törekvés.
Ha vasárnap győz a Pool a sereghajtó Southampton otthonában, 12 forduló után nyolcpontos előnyre tesz szert; innen már csak a Liverpool bukhatja el az elsőséget!
A magát Oroszország-szakértőnek is tartó Rácz egyszer az ukrajnai háborút elemezve számítógépes játékról hitte azt, hogy valódi videófelvételek egy dróntámadásról.
Bárónkat ugyanaz vezette a közszolgálattal való menyegzőjére, mint Széchenyit, Wesselényit, akik ifjan kijártak a pusztába csárdázni, húsos parasztlányokkal táncolni, vedelni a lőrét: a csömör.
