Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Pénteken ismét a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő először is az orosz-ukrán háborúról szólt, és leszögezte: 

A háború két legveszélyesebb hónapja elé nézünk Orbán Viktor szerint, hiszen január 20-ig még nem Trump az elnök, viszont a jelenlegi, demokrata háborúpárti vezetés úgy tűnik, a lehető legsúlyosabb örökséget hagyná az új elnökre. Magyarország ebben a kérdésben a józan hang politikáját képviseli. 

Elmondta azt is: ha Amerika kiszáll az ukránok mögül, Európának nincs olyan ereje (katonailag), ami garantálná az ukránok sikerét a háborúban. 

– tette hozzá. Az amerikai elnökválasztás eredménye után 24 órával később bukott meg a német kormány, és ez nem volt véletlen a kormányfő szerint. Ezzel kapcsolatban leszögezte: „mi nem kötjük össze a sorsunkat más kormányokéval”.

Szerinte az amerikai történések leképződése néhány nem jelentéktelen nyugati kormány magatartásában azonnali. Ilyen összefüggés azonban Magyarországon nincs: szuverén magyar döntések jönnek, de nincs mindenki ilyen helyzetben. Van, ahol a politika az amerikai helyzettel sokkal inkább összefügg. Náluk, ha Amerika valamit csinál, követik az irányvonalat. Szerinte a németeknél van egy vita, mely arról szól, hogy adjanak-e az ukránoknak hosszú távú rakétákat. Ezt a vitát befolyásolja az amerikaiak döntése. Azonban azon hosszú távú eszközök, melyeket most az amerikai engedély birtokában az ukránok használhatják, ezek bonyolult eszközök. Orbán állítja: ezeket az ukránok nem tudják célra vezetni.

A miniszterelnök szerint Nyugat-Európában a politika beszédből áll, ezért is van rengeteg fecsegés, üresjárat. A beszédnek sokszor nincs közvetlen következménye, így könnyedén „engednek el tirádákat” a politikusok. Az oroszoknál más a helyzet: náluk az adott szó számít. Ezért szólaltak fel Ukrajna NATO-tagsága, illetve felfegyverzése ellen is. Vlagyimir Putyin felvetette, hogy erről legyen nemzetközi diskurzus, rendezzék a kérdést. Nyugatról erre csak durva válaszokat kapott, ez pedig közvetlen előzménye volt a háborúnak. Orbán Viktor szerint az oroszok most sem trükköznek: lesznek következményei az ukránok támadásainak. 

„Nem egy trükk az orosz atomarzenál bevetési rendszerének a módosítása” – közölte Orbán. 

Benjamin Netanjahu

Orbán Viktor elmondta, hogy ő annak a híve, hogy a világban lévő konfliktusok számát csökkentsék, szűkítsék. A nemzetközi intézmények nem járnak el körültekinteően a döntések során, így most a Nemzetközi Büntetőbíróság egy lezáratlan nemzetközi konfliktusba avatkozik be elképesztő módon, a nemzetközi elfogatóparancsot pedig pimasz, már-már cinikus döntésnek nevezte.

Patrióták

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai színtéren fontos, hogy mennyire erősek a Patrióták. Létrejött a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben. Rengeteg kérdésben a centrumtól eltérő nézeteket képvisel (migráció, gender, stb.)

– fejtette ki a miniszterelnök. 

Gazdaság, Ázsia

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa egy kis félsziget Ázsia nyugati részén, és szervesen a tőle keletre lévő területekhez kapcsolódik.

Eurázsiai együttműködés – erről Orbán csütörtökön egy konferencián is beszélt, most is szóba került. Azt mondta, Eurázsiáról nem sokan tudják, hogy mi, nem hiszi, hogy képben lennének ezzel a magyarok, különösen, hogy földrajzból és történelemből az ő generációját többet tanították az Egyesült Államokról, mint Európa földrajzi értelemben vett félszigetségéről. Európát ő most félszigetnek nevezte, mely Ázsiára, Oroszországra, Kínára, Indiára, Koreára, és Japánra csatlakozik. A magyar közgondolkodásnak nehezére esik szerinte az a „tájolásváltás”, amely most szükségeltetik. Elmondta: az ő irodája falán három térkép van, az egyik csak ezek közül az, amelynek Európa van a középpontjában. Ő azonban azt használja, amelynek az USA van a középpontjában, mert így szereti érteni, hogyan gondolkodnak az amerikaiak. És van olyan térképe is, amelynek Ázsia a közepe – ugyanazon szempont miatt, mint az amerikaiaknál. Szerinte többet kell arról beszélni, hogy Európának van egy szerves földrajzi egysége Ázsiával, a selyemutakat újra kell építeni, Európát és Magyarországot újra kell tájolni nem csupán a gazdaságpolitikában, hanem a gondolkodásban is.

– mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, ahhoz hogy Magyarország a saját útját járja, ahhoz ki kell maradnunk a háborúból. A békét akarjuk megnyerni, és ehhez egy új gazdaságpolitikára van szükség - tette hozzá.

– mondta.

„Új akcióterv is van, ez hivatott növelni a bérek vásárlóerejét. Ehhez bérmegállapodások kellenek, ez most meg is született a következő három évre. Ez azt jelenti, hogy a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a minimálbér a következő három évben az infláció mértéke felett lesz. A magyar emberek pénzének vásárlóereje nem fog csökkenni” – ígérte a miniszterelnök.

Nemzeti konzultáció

Szóba került a kormány nemzeti konzultációja is, itt Orbán arról beszélt, hogy olyat még nem látott, hogy az embereket az ellenzék nyíltan sértegesse és lenézze. „Aki a nemzeti konzultációt ellenzi, az valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, ebben pedig lenézés van” – fogalmazott. Ez a durvulás szerinte verbálisan is megjelent. Itt a miniszterelnök idézte a Magyar Péterről készült hangfelvételeket is, bár a politikus nevének említése nélkül. Azt mondta, hogy az, hogy ez a hangvétel a lényeg legyen, az újdonság. Szerinte „nincs szükségünk erőszakra sem”, mely szerinte egyenes következménye annak a hangvételnek, mely „bizonyos politikusoktól” alapvetés.

– fogalmazott. Ezzel véget ért a miniszterelnöki interjú.

A beszélgetést itt nézheti vissza: