Hogy mi az ördög közmondásos nagy csele? Hogy elhiteti, hogy nincs!
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Ramaswamy könyve betekintést nyer a woke vállalati világba, ami még hasznos lehet a számunkra.
Vivek Ramaswamy egy indiai származású amerikai gyógyszeripari vállalkozó, a Roivant Sciences alapítója, aki biológiát és jogot végzett, s pár éve beszállt a politikába. Elindult a 2024-es republikánus elnökjelölti előválasztáson is, de mivel népszerűsége jóval elmaradt Donald Trumpé mögött, ráadásul nagyjából trumpista nézetei vannak, kiszállt a versenyből.
Írt ugyanakkor egy meglehetősen terjedelmes könyvet, ami a szélsőbaloldali woke ideológia nagyvállalati világban való térnyeréséről szól. A munka nem elméleti vagy tudományos, hanem a bennfentes üzletember tapasztalatait és gondolatait összegzi.
A woke ideológia a posztmodern relativista filozófiák és a marxizmus keveréke, egyfajta kommunizmus 2.0, a szó jelentése „felébredt”. Ez annyit tesz, hogy aki imigyen „felébredt”, „feleszmélt”, az átlátja a társadalom hatalmi hálóit, ahogyan azt is, hogy (különösen az amerikai) társadalom tele van rasszista mikroagresszióval, a faji-etnikai-szexuális kisebbségek beépített rendszerszintű hátráltatásával. És ez ellen küzdeni kell. A legtöbb nyugati dolog pedig – beleértve a tudományt, a logikát, a meritokráciát, a rációt és ilyesfajta dolgokat – a fehér, nyugati, heteroszexuális keresztény férfi találmánya, amelyet igazolhatatlan módon ráerőltetett másokra. Minél több kisebbségnek vagy a tagja, annál nagyobb a hátrányod; a legjobb, ha fekete muszlim transzszexuális nő az identitásod (már ha létezik ilyen).
Az áldozatiság ugyanis itt hősi státuszt nyer. A woke nem egyénekben, hanem bőrszín, szexualitás, más biológiai és társadalmi jegyek által meghatározott csoportokban gondolkodik, és nem tűri az egyéni kitűnést, osztályárulásnak tekinti. Ez önellentmondáshoz vezet, hiszen ha a bőrszíned határozza meg az identitásod, például az, hogy fekete vagy, de nem értesz egyet a BLM-mel, és ezért osztályáruló vagy, akkor már woke szemmel nézve nem is vagy „valódi” fekete (pedig annak „kellene” lenned). A többségi nyugati fehér társadalmak bűnössége inherens, nem megbocsátható, nem jóvátehető. Az egyetlen megoldás a radikális átalakítás és a többségiek részéről a folyamatos önvád és bűnbánat – ami azonban nem jár felmentéssel. Ördögi? Az.
Vivek Ramaswamy állítja, hogy ez az ideológia már meghatározó a nagyvállalatok világában is. Azonban nem azért, mert a vállalatvezetők hisznek benne, hanem mert üzleti lehetőségnek tekintik, azaz hipokriták, ez a „bevörösödés” számító érdekkövetés. Ez az érdekkövetés nem pusztán üzleti számítások eredménye, amelyekről egyébként egyre többször bizonyosodik be, hogy tévesek – például a Bud Light sörmárka transzreklámja nagy visszaesést hozott, ahogy a Netflixnek sem jöttek be az erőltetett woke sorozatok. Sokkal inkább arról van szó, hogy a woke mozgalom külső és az elszaporodó woke ideológiát követő munkavállalók belső nyomásának a következménye (lásd anno a Twitter munkavállalóinak lázadását Elon Musk vagy a Disney munkavállalóinak lázadását a Ron DeSantis floridai kormányzó előtt meghajló vállalatvezető ellen). A céges világ tehát a kisebb ellenállás felé megy.
Az ideológia meghatározó a nagyvállalatok világában is, de nem azért, mert a vállalatvezetők hisznek benne, hanem mert üzleti lehetőségnek tekintik”
Ramaswamy szerint a woke egyenesen külön vallásnak számít, a fentieket pedig számtalan történettel támasztja alá. Ha azt hisszük, hogy ez itthon nincs jelen, tévedünk. A multik régóta igyekszenek nyomást gyakorolni a magyar kormányra a balliberális politikáért – gondoljunk csak a Coca-Cola vagy az Ikea lmbtq-kampányaira. A Mandinerhez rendszerint érkeznek panaszok belső vállalati érzékenyítő tréningekről is, a Deutsche Telekom transzirányelveiről is írtunk. Ramaswamy könyve betekintést nyer a woke vállalati világba, ami még hasznos lehet a számunkra.
Vivek Ramaswamy: Woke Rt. – Az átverés, amit az amerikai vállalati világ társadalmi igazságosságnak nevez. MCC Press, 2024