Ramaswamy könyve betekintést nyer a woke vállalati világba, ami még hasznos lehet a számunkra.
Vivek Ramaswamy egy indiai származású amerikai gyógyszeripari vállalkozó, a Roivant Sciences alapítója, aki biológiát és jogot végzett, s pár éve beszállt a politikába. Elindult a 2024-es republikánus elnökjelölti előválasztáson is, de mivel népszerűsége jóval elmaradt Donald Trumpé mögött, ráadásul nagyjából trumpista nézetei vannak, kiszállt a versenyből.
Írt ugyanakkor egy meglehetősen terjedelmes könyvet, ami a szélsőbaloldali woke ideológia nagyvállalati világban való térnyeréséről szól. A munka nem elméleti vagy tudományos, hanem a bennfentes üzletember tapasztalatait és gondolatait összegzi.
A woke ideológia a posztmodern relativista filozófiák és a marxizmus keveréke, egyfajta kommunizmus 2.0, a szó jelentése „felébredt”. Ez annyit tesz, hogy aki imigyen „felébredt”, „feleszmélt”, az átlátja a társadalom hatalmi hálóit, ahogyan azt is, hogy (különösen az amerikai) társadalom tele van rasszista mikroagresszióval, a faji-etnikai-szexuális kisebbségek beépített rendszerszintű hátráltatásával. És ez ellen küzdeni kell. A legtöbb nyugati dolog pedig – beleértve a tudományt, a logikát, a meritokráciát, a rációt és ilyesfajta dolgokat – a fehér, nyugati, heteroszexuális keresztény férfi találmánya, amelyet igazolhatatlan módon ráerőltetett másokra. Minél több kisebbségnek vagy a tagja, annál nagyobb a hátrányod; a legjobb, ha fekete muszlim transzszexuális nő az identitásod (már ha létezik ilyen).
Az áldozatiság ugyanis itt hősi státuszt nyer. A woke nem egyénekben, hanem bőrszín, szexualitás, más biológiai és társadalmi jegyek által meghatározott csoportokban gondolkodik, és nem tűri az egyéni kitűnést, osztályárulásnak tekinti. Ez önellentmondáshoz vezet, hiszen ha a bőrszíned határozza meg az identitásod, például az, hogy fekete vagy, de nem értesz egyet a BLM-mel, és ezért osztályáruló vagy, akkor már woke szemmel nézve nem is vagy „valódi” fekete (pedig annak „kellene” lenned). A többségi nyugati fehér társadalmak bűnössége inherens, nem megbocsátható, nem jóvátehető. Az egyetlen megoldás a radikális átalakítás és a többségiek részéről a folyamatos önvád és bűnbánat – ami azonban nem jár felmentéssel. Ördögi? Az.
Vivek Ramaswamy állítja, hogy ez az ideológia már meghatározó a nagyvállalatok világában is. Azonban nem azért, mert a vállalatvezetők hisznek benne, hanem mert üzleti lehetőségnek tekintik, azaz hipokriták, ez a „bevörösödés” számító érdekkövetés. Ez az érdekkövetés nem pusztán üzleti számítások eredménye, amelyekről egyébként egyre többször bizonyosodik be, hogy tévesek – például a Bud Light sörmárka transzreklámja nagy visszaesést hozott, ahogy a Netflixnek sem jöttek be az erőltetett woke sorozatok. Sokkal inkább arról van szó, hogy a woke mozgalom külső és az elszaporodó woke ideológiát követő munkavállalók belső nyomásának a következménye (lásd anno a Twitter munkavállalóinak lázadását Elon Musk vagy a Disney munkavállalóinak lázadását a Ron DeSantis floridai kormányzó előtt meghajló vállalatvezető ellen). A céges világ tehát a kisebb ellenállás felé megy.
Az ideológia meghatározó a nagyvállalatok világában is, de nem azért, mert a vállalatvezetők hisznek benne, hanem mert üzleti lehetőségnek tekintik”
Ramaswamy szerint a woke egyenesen külön vallásnak számít, a fentieket pedig számtalan történettel támasztja alá. Ha azt hisszük, hogy ez itthon nincs jelen, tévedünk. A multik régóta igyekszenek nyomást gyakorolni a magyar kormányra a balliberális politikáért – gondoljunk csak a Coca-Cola vagy az Ikea lmbtq-kampányaira. A Mandinerhez rendszerint érkeznek panaszok belső vállalati érzékenyítő tréningekről is, a Deutsche Telekom transzirányelveiről is írtunk. Ramaswamy könyve betekintést nyer a woke vállalati világba, ami még hasznos lehet a számunkra.
Vivek Ramaswamy: Woke Rt. – Az átverés, amit az amerikai vállalati világ társadalmi igazságosságnak nevez. MCC Press, 2024
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A magyar boszorkányokról készült, gyönyörűen illusztrált néprajzi kötet a Bestiarium Hungaricum alkotóitól, benne Könyves Kálmántól a pap kenyerén ürülékké váló vajig.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
Az ő szabályokkal teli univerzuma mára a modern nők menekülőútja és vágyott fantáziavilága lett. Az éppen negyed évezrede, december 16-án világra jött angol írónő népszerűbb, mint valaha.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
Fejlődőképes íróként gondol magára.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
