Ezt várják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank új elnökétől

Nyitókép: AFP/Dursun Aydemir

Homlokegyenesen eltér a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők véleménye arról, mi várható márciustól a jegybankban, miután Varga Mihály átveszi az elnöki funkciót. Van, aki szerint szakíthat a mostani vezetés túlzott óvatosságával, mások úgy vélik, nem várható éles váltás.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem okozott meglepetést, már hetek óta árazták a piacok, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter lehet a jegybank következő elnöke. A kormányfő ugyanis már szeptemberben belengette, nagy kormányzati átalakításra készül, ami érinti a jegybank elnöki székét is. Orbán Viktor azt mondta, lesz egy Erhard-típusú csúcsminiszter, aki a költségvetési és gazdasági eszközöket egy kézben tartja, s mindez összefügg azzal, hogy a jegybankelnöki szék március 1-jén megüresedik. 

Nyilvánvaló volt, hogy Nagy Márton lesz a csúcsminiszter, s 

Bár akkor az első piaci reakciók még nem okoztak nagyobb zűrzavart, azóta a forint árfolyama jelentős gyengült, a kormányfő pénteki bejelentése előtti napon két éve nem látott mélypontra, egészen 415 eurós árfolyamszintig.

„Ebben leginkább az amerikai elnökválasztás és kamatvárakozások feljebb tolódása játszik közre, de a gyengélkedésében vannak magyar specifikus tényezők, például az, hogy a befektetők bátrabb jegybanki vezetést várnak márciustól” – mondta Németh Dávid.

A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntése során hangsúlyozta, huzamosabb ideig maradhat a mostani kamatszint, miután a 6,5 százalékos alapkamat további csökkentésére egyelőre nem lát teret a monetáris tanács. A K&H Bank vezető elemzője szerint, ha akkora váltás nem is lesz, mint 2013-ban,

A jegybank részéről is jöhetnek majd növekedést támogató programok – véli Németh Dávid, aki nem zárta ki, hogy már márciusban folytatja majd a kamatvágásokat a monetáris tanács, ami egyértelműen szakítást jelenhet a mostani vezetés óvatosabb hozzáállásával. Ezért arra számít, jövőre az inflációs jelentésekkel párhuzamosan negyedévente jöhet egy-egy kamatvágás, amivel az év végén 5,5 százalékra süllyedhet az alapkamat. Ami a forintot illeti, szerinte 2025-ben maradhat a mostani 400-415 közötti árfolyamsávban az euróval szemben.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint sem okozott nagy meglepetést Varga Mihály jelölése, de szerinte egy óvatos monetáris politikai irányvonalat visz majd az új elnök, ami nem feltétlenül lesz teljesen szinkronban azzal, mint amit Nagy Márton vár a jegybanki politikájától. Emiatt szerinte lehet valamilyen feszültségforrás a kormány és az MNB vezetése között.

 A lap emlékeztet, korábban márt írt arról, hogy a befektetők figyelmét a jegybankelnöki váltásnál jobban felkelti Nagy Márton csúcsminiszteri kinevezése. Ugyanis a nemzetgazdasági miniszter megkaphatja az államkassza kulcsát is és ez a piacok számára sokkal fontosabb szempont, amire esetleg érzékenyebben reagálhatnak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője akkor azt nyilatkozta a lapnak a csúcsminiszter munkába lépése kapcsán, hogy az a kérdés, mit jelent ez hosszabb távon a költségvetési politika, az infláció, akár az államadósság-kezelés szempontjából.

A mostani jegybanki kamatpolitika is ezt vallja, így az elemző szerint, ha ebben változás lesz, az különutassá teheti a hazai monetáris politikát. 

Ez lehetne a legfőbb olyan mérföldkő, ami jól láthatóan másik irányba állítaná a jegybankot. Az ING Bank vezető elemzője leszögezte, a Magyar Nemzeti Banknak törvénybe iktatott feladata az infláció 3 százalékon tartása, és számára egyetlen cél van, az árstabilitás fenntartása.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza még szeptemberben úgy fogalmazott, figyelembe véve Varga szakértelmét, szakértelmét, felkészültségét, valamint a piaci szereplőkkel való kapcsolatát, a piacok feltehetően pozitívan értékelnék a kinevezését. Közölte, az irányváltásokra adott piaci reakciók esetében mindig az a kérdés, mekkora a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, mennyire kiszámítható a váltás, az új vezetés politikája. 

Molnár szerint az elmúlt években is Varga Mihály képviselte az óvatosabb, megfontoltabb irányvonalat, például a költségvetési egyensúly és a hiánycél tartása érdekében elhalasztott, racionalizált kiadásokra. Úgy gondolja, ez a megfontoltság és óvatosság a jegybank élén is jellemezheti majd. 

***