Dreher Jenő a legválságosabb időkben vált igazán magyarrá, Zwackék pedig jól átejtették a kommunistákat
2024. november 08. 14:03
Mi a titka a Dreher sörgyáraknak és a Zwacknak, hogy túlélték a történelem viharos évszázadait? Erről meséltek a vállalatok képviselői a Rubicon és a BKIK közös estjén.
2024. november 08. 14:03
14 p
5
0
26
Mentés
Nyitókép: Dréher Antal út (Jászberényi út 7.), Kőbányai Sörcsárda 1964-ben (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei)
***
Az 1790-es évszám ott díszeleg minden unicumos palackon, a legenda szerint ugyanis Dr. Zwack, II. József udvari orvosa ebben az évben készített egy gyógyszerkeveréket az uralkodó gyomorbántalmaira, a császár pedig az első kóstoló után felkiáltott: „Das ist ein unicum!”. Akkor született meg a titkos recept, melyet ma is fogyaszthatunk Unicum néven. Ám rögtön hozzá kell tenni: a magyarok néhány évtizedig nem egészen Unicumot ittak, még ha az is volt írva az üvegekre, de erről majd később.
Azt azonban kevesen tudják, hogy az 1790-es évszámot a Dreher vállalat történelmében is lehetne kezdő évszámként megjelölni. Ekkor bérelte ki ugyanis Franz Anton Dreher, a vállalatbirodalom alapítója a cég alapüzemeként számontartott sörgyárat az ausztriai Schwechatban. Ezt Török Róbert történész, a Dreher Söripari Emléktár művészeti tanácsadója árulta el a hallgatóságnak a Rubicon és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közös estjén az Unicum Házban.
„Aranyra” lelt a kőbányákban a sörkirály
De hogy került végül a család arra a Magyarországra, melynek lakória a sörfogyasztás akkoriban nem nagyon volt jellemző? Török Róbert ezzel kapcsolatban elmondta, ugyan az igaz, hogy sokáig nem a sör volt a legnépszerűbb ital itthon, de Pesten azért már 1690-től volt serfőző céh. A történész megjegyezte, ennek a céhnek lett később elöljárója az a Mayerffy Ferenc, akiről a Ferihegy a nevét kapta.
A „sörkirály” Dreher Antal, az alapító fia pedig úgy került ide, hogy mégis meglátta a lehetőséget hazánkban.
Egyrészt mert az 1840-es években az agrárország fejlődésnek indult, ekkor hozták meg az első kereskedelmi törvényt és az első gyáripari törvényt, de talán még ennél is fontosabb maga a helyszín: Kőbánya, akkori nevén Steinbruck.
A sörkirály ugyanis már sörfőzőnek tanult, értett a szakmához és tudta, hogy az üresen álló kőbányákban minden megvan, ami a malátagyártáshoz kell: megfelelő hőmérséklet és sok hely, ahol ki lehet teríteni, csíráztatni az árpából készülő malátát.
A malátagyárnak tehát tökéletes helyszín volt Kőbánya, amire már „csak” egy sörgyárat kellett felhúzni – mondta Török.
A kommunisták hamis Unicum-receptet kaptak
Az est másik meghívott szakértője Szájbely Ernő, az Unicum Ház igazgatója volt, aki II. József és Dr. Zwack történetével kapcsolatban elárulta: ezek után még ötven év telt el, mire a nagyközönség is megismerte az uralkodónak készített nedűt. A Zwack-család Morvaországból települt Budapestre – amikor erre a zsidótörvények lehetőséget biztosítottak – és
Zwack József 1840-ben alapította meg a mai Erzsébet téren az első gyárát.
A helyszín a Kemnitzer-ház volt, melyet sajnos az 1950-es években elbontottak. Ebben az épületben egyébként nem maradt sokáig az üzem, költözések után végül 1892-ben került a gyár jelenlegi helyére, a Soroksári útra. De hogy ebben az épületben szervezhették meg a Rubicon és a BKIK közös estjét, ahhoz az is kellett, hogy a rendszerváltáskor Zwack József leszármazottja, az emigrációból visszatérő Zwack Péter visszavásárolja a vállalatot.
Ezek után nemcsak a soroksári épületet kellett visszaállítani az eredeti állapotába, de az Unicum receptjét is.
Szájbely Ernő ugyanis elárulta, amikor a kommunisták 1948-ban államosították a gyárat, Zwack János és felesége Wahl Vera fiukkal, Péterrel elmenekültek az országból. János testvére, Béla viszont itt marad és abban a reményben, hogy a család hamarosan visszaszerzi a gyárat, hamis receptet adott át a kommunista gyárvezetésnek.
Amikor Zwack Péter visszatért Magyarországra, azt mondta, nem volt rossz ez az ital, hiszen sokan a rendszerváltozás előtt ezt az italt szerették, de azért mégsem az eredeti Unicum volt”
– mesélte az Unicum Ház vezetője.
Zwack Péter visszatértekor, a nyolcvanas évek végén visszahozta Magyarországra az eredeti receptet, azóta ihatnak a magyarok újra igazi Unicumot. Ma pedig már Zwack Péter gyermekei, Sándor és Izabella vezetik a céget.
Bár végül a Dreher márkanév is túlélte a viharos huszadik századot, pontosabban a rendszerváltás környékén újra használni kezdték, az alapító család a Zwackkal ellentétben már nem vesz részt a vállalat életében – tudhattuk meg Török Róberttől. Dreher Jenő az államosítások után nem sokkal, 1949-ben meghalt, felesége, Haggenmacher Berta Lujza pedig hamarosan elhagyta az országot. Azon szakemberek nagy része viszont, akik már a 30-as években is a vállalatnak dolgoztak, maradtak. Az államosítással a céget összevonták más sörgyárakkal, de Török elmondása szerint az 50-es években még egy rövid ideig Dreher néven gyártottak sört exporta. Aztán a Dreher márkanevet csak 1987-től lehetett használni újra, a család engedélyével.
Ital helyett fény került az üvegekbe
Az est során az a kérdés is felmerült, hogyan vészelte át a két cég a 30-as évek nagy gazdasági világválságát. Mint kiderült, egyik vállalatnál sem tettek fel mindent a szeszes italok gyártására, a válság pedig arra sarkallta őket, hogy terjeszkedjenek és más területeket is meghódítsanak.
A Drehernek a válság nélkül sem lett volna könnyű dolga, hiszen – ahogy azt Török Róberttől megtudtuk –
a harmincas években a magyarok továbbra sem nagyon ittak sört. Ez abból is látszik, hogy akkoriban a Corvin Áruházban egy hónap alatt 10 palack sört adtak el.
A Dreher Söripari Emléktár művészeti tanácsadója elmondta: a harmincas években Dreher Jenőnek nagy változások mellett kellett döntenie.
Eladta egyet kivéve összes sörgyárát, még azt is, amelyet nagyapja, az alapító szerzett meg Schwechatban. „De megtartotta – és így lett igazán magyarrá – az Első Magyar Részvényserfőzdét és egyedül ott főzött sört” – mondta Török.
Ezek után viszont szinte példátlan cégbirodalmat épített fel.
Mivel volt malátagyára, de sört kevesebbet gyártott, csinált malátakávét. Majd szintén a malátát felhasználva lett csokoládégyára, de mivel még mindig vot maradéka a malátagyártásból, abból takarmány lett a teheneknek. Így született a Dreher tejgyára. A sörgyártás során megmaradt alkoholból és cukorból lett a Dreher konyak- és likőrgyára. Mivel pedig mindezekből rengeteg tőkéje származott, Dreher Jenő megvette a Duna-parti szállodasorokat
– vázolta fel a folyamatot Dreher Söripari Emléktár művészeti tanácsadója.
Mindemellett Dreher Jenő fontosnak tartotta a társadalmi felelősségvállalást is, a Drehernek saját kórháza és nyugdíjbiztosítója volt, nyáron pedig nyaralási lehetőséget biztosított a többezer alkalmazottnak.
Török Róbert rámutatott, a Zwack is foglalkozott akkoriban szeszgyártáson kívül mással is. Például lámpagyárat hozott létre. „A két cég már akkor is nagyon jóban volt egymással, a Drehernek volt az első világító, mozgó hirdetése 1926-ban, amit – én úgy sejtem – a Zwack szerelt fel” – mondta Török.
Szájbely Ernő erre válaszul elmondta,
elsősorban az amerikai szesztilalom ösztönözte arra a céget, hogy lámpákat is elkezdjenek gyártani.
„Azt mondta a család, ha már itallal nem tudják megtölteni az üvegeket, akkor töltsék meg fénnyel” – mesélte az Unicum Ház igazgatója.
A beszélgetésről készült felvétel a Rubicon YouTube-csatornáján lesz megtekinthető hamarosan.
Közös sorozatot indított a Rubicon és a BKIK
A Rubicon és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara BKIK közös programsorozatot indított azzal a céllal, hogy bemutassák azokat a kiemelkedő személyeket és vállalatokat, akik a magyar gazdaságban különleges sikereket értek el a 19. század közepétől az első világháborúig. Emellett lehetőséget kínál a múlbéli sikerek összevetésére a mai vezető piaci szereplők tapasztalataival.
A sorozat nyitó eseményét Gundel, Gerbeaud és a budapesti vendéglátás létrehozói címmel tartották meg. Az eseményre Kőrössy Zoltánt, az Eventrend Group alapító partnerét, ügyvezető igazgatóját, Niszkács Annát, a Gerbeaud ügyvezető igazgatóját és Gundel Takács Gábort hívták meg színpadi beszélgetésre a New York Café-ba. A sorozat első részéről ide kattintva olvashatja el beszámolónkat, az arról készült videót pedig ide kattintva tekintheti meg.
Hogyan került Gerbeaud Emil és Gundel János Magyarországra és minek köszönhetjük, hogy ma gőzölgő palócleves és csirkepaprikás kerül a magyar családok asztalára? – ezekre a kérdésekre válaszoltak a Rubicon-est vendégei.
Miért sikerült a románoknak, ami a magyaroknak nem? Igaz-e, amit a kommunista történetírók tanítottak a magyar kiugrásról? Ezekre a kérdésekre ad választ az új Rubicon.
Hogyan került Gerbeaud Emil és Gundel János Magyarországra és minek köszönhetjük, hogy ma gőzölgő palócleves és csirkepaprikás kerül a magyar családok asztalára? – ezekre a kérdésekre válaszoltak a Rubicon-est vendégei.
Nyolcvan éve hiúsult meg Magyarország kiugrása a második világháborúból. Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát, az NKE rektori megbízottját kérdeztük.
Anton Dreher még Olaszországban is gyártatta a sörét, miután Magyarországról lelépett. Az olaszok Anton Dreherként ismerik és azt hiszem a mai napig lehet ott is vásárolni, más címkével.
"Amikor Zwack Péter visszatért Magyarországra, azt mondta, nem volt rossz ez az ital, hiszen sokan a rendszerváltozás előtt ezt az italt szerették, de azért mégsem az eredeti Unicum volt"
Jó, hogy elismeri, nem volt rossz.
Vessenek a mókusok elé, de nekem sokkal jobban ízlett a szocialista Unicum. Mondjuk életem során összesen nem ittam meg 2 litert, de belekóstoltam az eredetibe, meg az egyéb ízesítettekbe. Nem jók, csak drágák.
Tisztelt Mandiner ! Az általános műveltséghez hozzá tartozik, hogy egykori miniszterelnökünk Dr. Antall József nevét két l-lel írja. "Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres - dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes." (József Attila)