Újabb részletek derültek ki a budai vár felújításáról: ez lesz a Nemzeti Galéria kiköltözése után

Nyitókép: Magyar Nemzeti Galéria

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára Gréczy Zsolt DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére (miszerint: „ha a Városligetbe költözik a Nemzeti Galéria, mi kerül a helyére a Várban?”) válaszolva elárulta: hogy a megújult Városliget Európa legkomplexebb és legvonzóbb kulturális negyedévé válik, és így az egész világ számára látható módon felkerül Európa kulturális térképére – vette észre az Index.

Válaszából az is kiderült, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a Budavári Palota felszabaduló szárnyával.

„A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a Magyar Nemzeti Galéria kiköltözését követően elkezdődhet a budai várban található, ma a múzeumnak otthont adó épületrészek átfogó felújítása. 

– közölte Zsigó Róbert.

Az államtitkár elmondása szerint az Új Nemzeti Galéria leendő kiállításain szereplő művekről a múzeum szakemberei (művészettörténészek, kurátorok, muzeológusok, restaurátorok) döntenek majd. A raktári anyag a közeli Szabolcs utcában – szintén a Liget Projektnek köszönhetően – felépült és 2019-ben átadott, 33 ezer négyzetméteres, világszínvonalú múzeumszakmai háttérintézménybe, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerül.

Ami a költségeket illeti, kifejtette, hogy „2024. október 3-án jelent meg a felhívás egy feltételes közbeszerzési eljárásra. A pályázatok beérkezése után kerülhet meghatározásra a beruházás idő- és költségigénye, amelyek ütemezéséről és finanszírozásáról ezt követően Magyarország Kormánya immáron a pontos részletek ismeretében hozhat döntést.”

A fákért aggódók megnyugtatására közölte: 

Az Index emlékeztet: Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szeptember 30-ai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy jövőre a Magyar Zene Háza mögötti zöldfelületi fejlesztésekkel és az új Nemzeti Galéria építésével folytatódik a Liget Budapest Projekt. Elmondása szerint a Nemzeti Galéria megépítésével „zárókő kerül a liget kulturális fejlesztéseire is”.

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor nem volt elragadtatva a tervektől, közösségi oldalán szólalt fel a projekt elindítása ellen.

„Hülyeségre mindig van pénz, akkor is, ha másra nincs. A projekt 10 éves fennállása alatt 270 000 felújított négyzetméter zöldfelületet tudnak felmutatni, vagyis 27 hektárt. A Városliget 81 hektár. Azaz eddig az egyharmadát tették rendbe a parknak. Nem kéne bele több épület, rég meg kellett volna szabadulni az egy évtizedes kordonoktól. Pláne nem kell egy parkba egy ekkora monstrum” – fogalmazott a főtájépítész. Hozzátette: „Több zöld kell bele, mert ez egy közpark. Amit elvettek a fővárostól, hogy beépíthessék.”