A pár éve bekövetkezett versenyképességi fordulatról kérdeztük a felsőoktatásért is felelős szakállamtitkárt.
Nyitókép: Bartos Gyula / KIM
***
2024. október 9-én hajnali órákban lett nyilvános a világ egyik legismertebb és az egyetemisták által is leginkább figyelt felsőoktatási rangsor a Times Higher Education. A lista a rangsoroláshoz az egyetem mérete mellett számos más, a gazdasági környezet szempontjából is kiemelkedően fontos tényezőt vesznek figyelembe, például az oktatást, a kutatást és a nemzetköziesítést.
A felsőoktatási intézmények legfrissebb ranglistája publikálásának apropóján kerestük meg Varga-Bajusz Veronikát, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárát.
Sok lista létezik az egyetemek teljesítményének mérésére – mik az igazán érdekesek számunkra?
A két legfontosabb lista, amelyet nem csak kormányzati oldalról, de az egyetemek illetve a hallgatók oldaláról is szoros figyelemmel követnek az a Quacquarelli Symonds (QS) a másik pedig a Times Higher Education (THE).
A THE az egyik legátfogóbb, legszigorúbb és legkiegyensúlyozottabb nemzetközi rangsor, amely a kutatásintenzív egyetemeket 18 teljesítménymutató alapján értékeli. Ez a 18 teljesítménymutató öt pillérre oszlik, lefedve az oktatást, a kutatást, a tudástranszfert és a nemzetközivé válást is.
A felsőoktatásban elég erős a nemzetközi verseny, az egyetemek számára kiemelkedően fontos az, hogy a nemzetközi színtérben megjelenjenek, ezáltal pedig bevonzzák magukhoz a magyar és külföldi hallgatókat egyaránt, akik létszáma az egyetemek versenyképességéről ad információt.
Mondhatjuk akár azt is, hogy ez egy önmagát indukáló folyamat, hiszen egy egyetem minél inkább jelen van a nemzetközi színtéren, annál több hallgatót képes mágnesként magához vonzani, amely által még inkább versenyképesebbé válik és annál inkább teret tud nyerni magának a nemzetközi versenyben.
Hogyan teljesítettek eddig az egyetemeink a nemzetközi színtéren?
Ha a két rangsort együtt vizsgáljuk, látható, hogy míg öt éve 7, két éve 9, a tavalyi évhez hasonlóan idén
már második éve 12 egyetemünk van a világ top 5 százalékában.
Ebből egyértelműen kimondható, hogy van felfelé ívelő pályája az egyetemeinknek, mely a modellváltást követően megnövekedett rugalmasságnak köszönhető.
Alig pár évvel a bekövetkezett versenyképességi fordulat után látunk élő, lüktető egyetemeket, tervekkel, álmokkal bíró egyetemi vezetőket, innovatív, kreatív diákokat, innovációs ökoszisztémát az egyetemek körül és társadalmi bizalmat az egyetemek iránt.
A Times Higher Education nemrég tette nyilvánossá az idei rangsorát, mit érdemes kiemelni belőle magyar szempontból?
A nemrég megjelent THE lista keretében – mely a 2025-ös évre tartalmazza a felsőoktatási intézmények rangsorát – 115 ország 2092 intézményét rangsorolták a világszerte működő mintegy
harmincezer egyetem közül, amelyből 11 magyar egyetem előkelő helyen szerepel,
vagyis az előző évekhez viszonyítva emelkedő pályára álltak.
Fontos eredménynek tartjuk azt, hogy a Semmelweis Egyetem a mostani rangjával a top 1 százalékba tartozik, a 271. helyen szerepel. Három egyetemünk szépet lépett előre: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem 1, az Óbudai Egyetem pedig 2 kategóriát is előreugrott.
Két egyetemünk pedig megfigyelői státuszba került, így már összesen 4 egyetemünk rendelkezik ezzel a ranggal, őket már nem sok választja el attól, hogy a rangsorolt egyetemek közé kerülhessenek.
A 2025-ös évre vonatkozó lista az alábbiként alakult:
A listán szereplő 11 intézmény esetében 4 az első 1000 között szerepel. A listából jól látszik, hogy 4 budapesti és 7 vidéki egyetemünk szerepel a rangsorolt egyetemek között, ez pedig jól mutatja azt, hogy a vidéki egyetemeink egyre erősödnek, egyre népszerűbbek, már szinte egy vonalba helyezhetőek a fővárosi egyetemekkel, térségmegtartó erejük emelkedik, különösen az új struktúrában.
A modellváltásnak köszönhetően a térségükért felelősséget vállaló egyetemek lettek,
így együttműködnek az adott térség társadalmi, gazdasági szereplőivel, ezáltal hallgatóiknak jobb karrierívet tudnak előirányozni. Mindezeknek köszönhető az, hogy kilőttek a vidéki egyetemeink, ezt pedig nagy örömmel nézzük.
Mi az, ami a kormány reszortja ezekből az eredményekből?
Az egyetemeknek olyan környezet kell, amelyben megvalósíthatják elképzeléseiket, rugalmasan, teljesítményfókuszáltan működhetnek, és ismervén a felelősségüket, élnek a lehetőségeikkel. Ahogy arra korábban is utaltam már az elmúlt években az egyetemi modellváltásnak köszönhetően sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban.
Kulcspontja volt, hogy a felsőoktatási intézményeket összekötöttük a gazdasági és térségi szereplőkkel, rugalmasabbá tettük a működésüket, alapjaiban változtattuk meg a hazai felsőoktatás finanszírozását, és teljesítményrendszert rendeltünk hozzá, amellyel mára már minden második forint, amit az egyetemek kapnak, azt a teljesítményükhöz kötöttük.
Tettük mindent annak érdekében, hogy az egyetemeink megállják a helyüket, és erősödjenek mind itthon, mind a nemzetközi erőtérben és ez jól látszik most a THE nemzetközi rangsorán is, hiszen a sorrendállítás során vizsgált 13 mérőszámból 9-ben Magyarország előrelépést ért el világszínvonalhoz képest, mindezt pedig nagyobb ütemben volt képes teljesíteni, mint a világátlag, egy esetben pedig hoztuk az átlagot.
Hova tovább, mik az előttünk álló célok a magyar felsőoktatás tekintetében?
A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra legyen egy top 100-as egyetemünk és 3 európai top 100-as egyetemünk. Ez rengeteg időt, energiát, munkát kell beletenni már csak azért is, hogy folyamatosan bizonyítsa minőségét, teljesítményét, olyan erős a nemzetközi verseny, hogy a szinten tartásért is folyamatos fejlődés kell.
Kimondottan büszkék vagyunk egyetemeinkre, hogy az idei évben nem csak megőrizték pozíciójukat, hanem jelentősen növelték rangjukat, aminek köszönhetően Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest. Tették mindezt úgy, hogy a brüsszeli bürokraták diszkriminatív módon kizárták a 21 modellváltó egyetemet az Erasmus és Horizont programokból.
Látjuk azt, hogy az elmúlt években Magyarország több nemzetközi tudást vonzott az egyetemeire
– jelenleg például több mint 43 000 külföldi hallgató tanul Magyarországon – ezen túl több nemzetközi kutatási projektben is együttműködtek egyetemeink. Ezen együttműködéseket az új sikeres mobilitási programunkkal a Pannóniával, és új kutatási Horizont programmal is erősítjük.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Özbas Szofi napjaink legeredményesebb magyar dzsúdósa. A 24 éves, kétszeres olimpikon versenyző súlycsoportváltása kiválóan sikerült, a 63 után a 70 kilogrammban is remekel.
A volt hadifogoly a debreceni háborúellenes gyűlést is megtisztelte jelenlétével, miután a héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter segítségével biztonságban hazatért Oroszországból.
A 23 fős felnőtt- és utánpótláscsapat már itthon készül az öt hét múlva kezdődő soproni országos bajnokságra.
Az 1951-es kitelepítések egyik legellentmondásosabb aspektusa, hogy az „osztályidegen” személyek között számos zsidó nagypolgár, bankár, kereskedő is volt.
Az ukránok követelik a szabadon engedésüket.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
