Taroltak a magyar egyetemek a neves nemzetközi ranglistán, és ez nem véletlen

Nyitókép: Bartos Gyula / KIM

***

2024. október 9-én hajnali órákban lett nyilvános a világ egyik legismertebb és az egyetemisták által is leginkább figyelt felsőoktatási rangsor a Times Higher Education.  A lista a rangsoroláshoz az egyetem mérete mellett számos más, a gazdasági környezet szempontjából is kiemelkedően fontos tényezőt vesznek figyelembe, például az oktatást, a kutatást és a nemzetköziesítést.

A felsőoktatási intézmények legfrissebb ranglistája publikálásának apropóján kerestük meg Varga-Bajusz Veronikát, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárát.

Sok lista létezik az egyetemek teljesítményének mérésére – mik az igazán érdekesek számunkra?

A két legfontosabb lista, amelyet nem csak kormányzati oldalról, de az egyetemek illetve a hallgatók oldaláról is szoros figyelemmel követnek az a Quacquarelli Symonds (QS) a másik pedig a Times Higher Education (THE). 

A felsőoktatásban elég erős a nemzetközi verseny, az egyetemek számára kiemelkedően fontos az, hogy a nemzetközi színtérben megjelenjenek, ezáltal pedig bevonzzák magukhoz a magyar és külföldi hallgatókat egyaránt, akik létszáma az egyetemek versenyképességéről ad információt. 

Mondhatjuk akár azt is, hogy ez egy önmagát indukáló folyamat, hiszen egy egyetem minél inkább jelen van a nemzetközi színtéren, annál több hallgatót képes mágnesként magához vonzani, amely által még inkább versenyképesebbé válik és annál inkább teret tud nyerni magának a nemzetközi versenyben.

Hogyan teljesítettek eddig az egyetemeink a nemzetközi színtéren?

Ha a két rangsort együtt vizsgáljuk, látható, hogy míg öt éve 7, két éve 9, a tavalyi évhez hasonlóan idén 

Ebből egyértelműen kimondható, hogy van felfelé ívelő pályája az egyetemeinknek, mely a modellváltást követően megnövekedett rugalmasságnak köszönhető. 

Alig pár évvel a bekövetkezett versenyképességi fordulat után látunk élő, lüktető egyetemeket, tervekkel, álmokkal bíró egyetemi vezetőket, innovatív, kreatív diákokat, innovációs ökoszisztémát az egyetemek körül és társadalmi bizalmat az egyetemek iránt.

A Times Higher Education nemrég tette nyilvánossá az idei rangsorát, mit érdemes kiemelni belőle magyar szempontból?

A nemrég megjelent THE lista keretében – mely a 2025-ös évre tartalmazza a felsőoktatási intézmények rangsorát – 115 ország 2092 intézményét rangsorolták a világszerte működő mintegy 

vagyis az előző évekhez viszonyítva emelkedő pályára álltak. 

Fontos eredménynek tartjuk azt, hogy a Semmelweis Egyetem a mostani rangjával a top 1 százalékba tartozik, a 271. helyen szerepel. Három egyetemünk szépet lépett előre: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem 1, az Óbudai Egyetem pedig 2 kategóriát is előreugrott.

Két egyetemünk pedig megfigyelői státuszba került, így már összesen 4 egyetemünk rendelkezik ezzel a ranggal, őket már nem sok választja el attól, hogy a rangsorolt egyetemek közé kerülhessenek.

A listán szereplő 11 intézmény esetében 4 az első 1000 között szerepel. A listából jól látszik, hogy 4 budapesti és 7 vidéki egyetemünk szerepel a rangsorolt egyetemek között, ez pedig jól mutatja azt, hogy a vidéki egyetemeink egyre erősödnek, egyre népszerűbbek, már szinte egy vonalba helyezhetőek a fővárosi egyetemekkel, térségmegtartó erejük emelkedik, különösen az új struktúrában. 

így együttműködnek az adott térség társadalmi, gazdasági szereplőivel, ezáltal hallgatóiknak jobb karrierívet tudnak előirányozni. Mindezeknek köszönhető az, hogy kilőttek a vidéki egyetemeink, ezt pedig nagy örömmel nézzük.

Mi az, ami a kormány reszortja ezekből az eredményekből?

Az egyetemeknek olyan környezet kell, amelyben megvalósíthatják elképzeléseiket, rugalmasan, teljesítményfókuszáltan működhetnek, és ismervén a felelősségüket, élnek a lehetőségeikkel. Ahogy arra korábban is utaltam már az elmúlt években az egyetemi modellváltásnak köszönhetően sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban. 

Tettük mindent annak érdekében, hogy az egyetemeink megállják a helyüket, és erősödjenek mind itthon, mind a nemzetközi erőtérben és ez jól látszik most a THE nemzetközi rangsorán is, hiszen a sorrendállítás során vizsgált 13 mérőszámból 9-ben Magyarország előrelépést ért el világszínvonalhoz képest, mindezt pedig nagyobb ütemben volt képes teljesíteni, mint a világátlag, egy esetben pedig hoztuk az átlagot.

Hova tovább, mik az előttünk álló célok a magyar felsőoktatás tekintetében?

A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra legyen egy top 100-as egyetemünk és 3 európai top 100-as egyetemünk. Ez rengeteg időt, energiát, munkát kell beletenni már csak azért is, hogy folyamatosan bizonyítsa minőségét, teljesítményét, olyan erős a nemzetközi verseny, hogy a szinten tartásért is folyamatos fejlődés kell. 

Kimondottan büszkék vagyunk egyetemeinkre, hogy az idei évben nem csak megőrizték pozíciójukat, hanem jelentősen növelték rangjukat, aminek köszönhetően Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest. Tették mindezt úgy, hogy a brüsszeli bürokraták diszkriminatív módon kizárták a 21 modellváltó egyetemet az Erasmus és Horizont programokból. 

 – jelenleg például több mint 43 000 külföldi hallgató tanul Magyarországon – ezen túl több nemzetközi kutatási projektben is együttműködtek egyetemeink. Ezen együttműködéseket az új sikeres mobilitási programunkkal a Pannóniával, és új kutatási Horizont programmal is erősítjük.