Az egyetemeknek olyan környezet kell, amelyben megvalósíthatják elképzeléseiket, rugalmasan, teljesítményfókuszáltan működhetnek, és ismervén a felelősségüket, élnek a lehetőségeikkel. Ahogy arra korábban is utaltam már az elmúlt években az egyetemi modellváltásnak köszönhetően sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban.
Kulcspontja volt, hogy a felsőoktatási intézményeket összekötöttük a gazdasági és térségi szereplőkkel, rugalmasabbá tettük a működésüket, alapjaiban változtattuk meg a hazai felsőoktatás finanszírozását, és teljesítményrendszert rendeltünk hozzá, amellyel mára már minden második forint, amit az egyetemek kapnak, azt a teljesítményükhöz kötöttük.
Tettük mindent annak érdekében, hogy az egyetemeink megállják a helyüket, és erősödjenek mind itthon, mind a nemzetközi erőtérben és ez jól látszik most a THE nemzetközi rangsorán is, hiszen a sorrendállítás során vizsgált 13 mérőszámból 9-ben Magyarország előrelépést ért el világszínvonalhoz képest, mindezt pedig nagyobb ütemben volt képes teljesíteni, mint a világátlag, egy esetben pedig hoztuk az átlagot.
Hova tovább, mik az előttünk álló célok a magyar felsőoktatás tekintetében?
A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra legyen egy top 100-as egyetemünk és 3 európai top 100-as egyetemünk. Ez rengeteg időt, energiát, munkát kell beletenni már csak azért is, hogy folyamatosan bizonyítsa minőségét, teljesítményét, olyan erős a nemzetközi verseny, hogy a szinten tartásért is folyamatos fejlődés kell.