Mutatom a „Meseország mindenkié” című remekmű szerzőjének megemlékezését az egy évvel ezelőtti eseményekről

Nyitókép illusztráció. Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP

„Mutatom a Meseország mindenkié című remekmű szerzőjének, a nyugati progresszív baloldal élharcosának megemlékezését az egy évvel ezelőtti eseményekről. Természetesen Izrael bírálható sok mindenért, olyasmikért is, amiben szerintem vétlen.

Föl lehet hánytorgatni, hogy a Netanjáhú-kormányzat nem csillapította, hanem korbácsolta az indulatokat, és hozzájárult az eszkalációhoz. Lehet kritizálni a fegyveres erőket, hogy mulasztások sorát követték el, vagy bármi mást. De hős felszabadításként ünnepelni a közönséges mészárlást a civilizációból való kiiratkozást jelenti. És ezzel az alakkal nekem még mindig van 23 közös ismerősöm, köztük író, költő, politikus, közéleti-gazdasági hetilap főszerkesztője, befolyásos gazdasági havilap főszerkesztője, a budapesti városmarketingért felelős cég vezérigazgatója és ami talán a leggroteszkebb: a Holokauszt-relativizálás ellen küzdő Eleven emlékmű projekt kezdeményezője. 

Nem, október 7-re a történelem úgy fog emlékezni, mint különösen kegyetlen, barbár terrorcselekményre, amelynek során családokat irtottak ki, kisgyerekeket gyilkoltak le, táncoló, békepárti fiatalokat lőttek halomra, és túszokat hurcoltak el, majd végeztek ki. Nincs szavam arra, aki ezt ünnepli, bármi is legyen a véleménye a felelősség kérdéséről.”