Az építési és közlekedési minisztere elmondta azt is, hogy a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen”.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.
Magyarország építési és közlekedési minisztere rámutatott: minden nemzeti ünnep az összetartozás üzenetét hordozza. A nyelvében, kultúrájában, történelmében összetartozó magyarság örökösen kisebbségben élt, ez azonban nem önfeladásra tanította, hanem arra, hogy csak magára számíthat – tette hozzá.
Összeköt bennünket tehát ez is: a függetlenség utáni vágyunk.
Ez a kurucos, makacs akarása annak, hogy minden korban magabíró nemzet maradjunk” – fogalmazott a miniszter.
Lázár János szerint olyan magabíró nép a magyar, amely nyitott az együttműködésre, de a sorsát meghatározó döntéseket önállóan hozza meg. „Szövetség igen, gyámság soha. Lojalitás igen, önfeladás soha. Integráció igen, asszimiláció soha” – szögezte le a Facebookon élőben közvetített kolozsvári ünnepi beszédében.
Kifejezte meggyőződését, hogy ez a jelenkori politikának az egyik legfontosabb kérdése, az új ideológiai választóvonal: önrendelkezés vagy önfeladás. A magyarokat 1956 is összeköti, de Lázár János szerint otthon kevesen tudnak arról, hogy az anyaországi és a romániai magyarok milyen aránytalan módon részesültek ’56 történetéből.
Míg az anyaországnak ’56 forradalom volt és szabadságharc, a remény időszaka és csak azután a megtorlásé, Erdélyben jószerivel csak a megtorlás volt: a forradalmat „jó előre elfojtották”, mégis ürügyként szolgált a bukaresti vezetésnek arra, hogy még kirekesztőbben lépjen fel az erdélyi, a partiumi, a moldvai magyarokkal szemben – emlékeztetett.
Onnantól kezdve a romániai magyarság kettős kisebbségben élt: kollektív bűnösként.
Üldözve azért, mert őshonos kisebbségként otthon merészelt lenni egy másik államban és üldözve azért, mert ’56-ban megmutatkozott, átragyogott rájuk a testvéreik szabadságvágya. 1956 azonban nem volt kudarc. Áldozat igen, de hiábavalóság nem” – hangsúlyozta Lázár János.
Hozzátette: a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen”, politikája és programja, szabadságvágya és az önrendelkezés iránti elkötelezettsége az ötvenhatosok igazságain alapul.
„56 és 89 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat.
Nekünk szentségtörés már az is, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és mondjuk a mai ukránok között”
– szögezte le a miniszter.
Szerinte az anyaországi és külhoni magyarokat nemcsak a történelem, hanem a jelen, országaik és közösségeik közötti együttműködés számos ígérete is összeköti. Az építési és közlekedési miniszter ezek között említette azt, hogy meg fogják építeni a Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasutat, befejezik a két ország nagyvárosait összekötő autópályákat.
Emlékeztetett: Románia schengeni tagságának Magyarország volt a legelszántabb és leghűségesebb támogatója, mert a 21. században Trianonra már a schengeni határ eltörlése a válasz.
Rámutatott: a magyarok és románok közötti fizikai és lelki akadályok lebontásában a budapesti kormánynak kiváló szövetségese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és annak elnöke. Kifejezte meggyőződését, hogy Kelemen Hunor képes lesz visszavinni az RMDSZ-t oda, ahova „egy őshonos nemzeti kisebbségnek joga szerint lennie kell”: az állam vezetésébe.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Meghajolunk az idegen akart előtt, vagy ellenállunk neki? Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra. A válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt” – fogalmazott a kormányfő. Összefoglalónk.
Az AUR és SOS Romania együttes parlamenti ereje nem várt fordulatot hozhat.
Hogyan lett egy '56-os forradalmárból Kádár ügynöke, aki még a saját feleségéről is jelentett? Tragikus és fordulatokkal teli történet a forradalom utáni megtorlás korából.
A New York-i ötvenhatosok egy életen át a forradalom emlékét ápolják. Kifogyhatatlan lendülettel idézték fel személyes történeteiket, amikor felkerestük őket.
Hogyan látta fiatalemberként 1956-ot Égi Pál, az 56-os Szövetség elnöke? Az évfordulón beszélgettünk vele.
A politikus saját hívei között sem aratott osztatlan sikert.
Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, amelynek célja, hogy növekedjen a magyarok egészséges éveinek száma. Van hová fejlődni, a halálozási statisztikákat számos betegség esetében vezetjük. Megnéztük, milyen problémákat azonosított és milyen célokat tűzött ki a kormány.
Első hallásra politikai ígéretnek tűnhet az ezereurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset. A kormány ígérete azonban nem csak álom.
A történelmet valójában nem az elit, hanem a helyi szereplők alakítják, az ő történeteik pedig bonyolult erkölcsi döntésekből állnak – mondja Matthew Longo. A Hollandiában élő amerikai politológust a közelmúltban magyarul is megjelenő, a páneurópai pikniket feldolgozó kötetéről kérdeztük.
