Így gyorsítaná fel a magyar elnökség a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát

Nyitókép: Facebook

Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletének nagykövete szerint a magyar elnökség első napjától kezdve intenzív háttérmunka folyik a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának felgyorsítására, és múlt héten megérkeztek az első eredmények. 

Aláhúzta: a Tanács a napokban elfogadta a nemzeti terveket, így megnyílt az út a források folyósítása előtt még ebben az évben. A másik cél a bővítési folyamat beindítása a Nyugat-Balkánon. A Coreper (állandó képviselők bizottsága) pénteki (október 11-ei) döntésének köszönhetően kedden (október 15-én) 

A hátralévő 11 hétben további eredményeket szeretne elérni a magyar elnökség, ezért intenzíven dolgoznak azon, hogy az elnökség végéig minél több országban induljon be a régóta befagyott csatlakozási folyamat, valamint hogy sor kerüljön az EU-Nyugat Balkán csúcstalálkozóra.

Háttér a Nyugat-Balkán Eszközről

Az új Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz tervezetét a Bizottság 2023. november 8-án osztotta meg a tagállamokkal, a nyugat-balkáni Növekedési Terv negyedik pilléreként. Az eszköztől szóló jogszabály 2024. május 25-én lépett hatályba.

Az eszköz célja a nyugat-balkáni partnerországok (Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó) társadalmi-gazdasági, valamint az alapkérdésekhez kötődő reformfolyamatainak támogatása, ezzel elősegítve az országok EU-integrációjához szükséges reformok végrehajtását, valamint a partnerek EU-val való gazdasági konvergenciáját. Ennek érdekében 6 milliárd eurót biztosít a nyugat-balkáni országok részére a 2024–2027-es időszakban, amelyből 2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 4 milliárd euró hitel. Jelen állás szerint Szerbia 1,5 milliárd euróval, Montenegró 380 millió euróval, Albánia 920 millió euróval, Észak-Macedónia 750 millió euróval, Bosznia-Hercegovina 1 milliárd euróval és Koszovó 880 millió euróval részesedhet az eszköz forrásaiból. Kifizetésre az egyes partnerek által jóváhagyott reformprogramokban vállalt reformok megvalósítása esetén kerül sor.

2024. október 11-jén komitológiai eljárás keretében a tagállamok támogatták a Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Koszovó reformprogramjának jóváhagyásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatot. Ezek az országok (az eszközről szóló és a hitelmegállapodások aláírásárát, valamint a reformprogramok partnerországok általi ratifikációját követően) már év végéig, a magyar elnökség alatt részesülhetnek az előfinanszírozásból. A hat kedvezményezett ország közül egyedül Bosznia-Hercegovina nem véglegesítette még reformprogramját, így az eszköz forrásaihoz való hozzáférésük csúszik.

A miniszterelnök múlt heti strasbourgi beszédében hangsúlyozta: a magyar elnökség meggyőződése szerint a Nyugat-Balkán csatlakozásának fölgyorsítása az európai biztonság kulcskérdése, emellett a régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból egyaránt előnyös az EU számára. Külön figyelmet kell fordítanunk Szerbiára.