Hétvégén jön mindenki kedvence, az óraátállítás

Nyitókép: XAMAX/picture alliance via Getty Images

Vasárnap, avagy október 27-én ismét elérkezik mindenki kedvenc pillanata, mikor a téli időszámítás kezdődik. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a háztartás minden óráját vasárnap hajnali három órakor kell visszatekerni hajnali két órára, azaz egy órával korábbra.

Hogy mennyit alszunk vagy éppen ez mennyire zavarja meg a belső óránkat az is egy fontos tényező az évente kétszer esedékes óraátállításnál, hiszen ahogy azt már márciusban is megírtuk, ez az esemény az arra érzékenyeknél egészségügyi panaszokat és alvászavarokat okoz. Ráadásul míg a nyári időszámítást jelző átállásnál egy órával tovább lesz világos, a télinél még a szokásosnál is hamarabb sötétedik,

A téli időszámítást jelző óraátállításnak persze így is sokan örülnek, többek között a hatvanpercnyi extra alvóidő okán, azonban régóta rengeteg ellenzője akad ennek a gyakorlatnak, sőt nemcsak felmerült, hogy végre megszűnjön az óraátállítás, de egészen az Európai Parlamentig jutott az ügy. Csak éppen 2019 óta a mai napig nem született ezzel kapcsolatos döntés.

De az egészségügyi szempontokra visszatérve érdekes adalék lehet a Magyar Nemzet cikke, ahol a lap Kozák Norbert, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ neurológusának korábbi nyilatkozatát tette közzé, aki úgy fogalmazott, hogy „meg kell szüntetni az óraátállítást”. Mint az ideggyógyász elmondta, „az Európai Unión belül már évek óta vitás kérdés, hogy a nyári vagy a téli időszámítást töröljék el”.

Kozák Norbert azt is kiemelte, hogy a szervezetnek van egy „belső órája”, amely a bioritmus működését szabályozza, és aminek az egyórás változás is komoly problémát tud okozni, ha pedig valaki repülővel utazik, akkor az időeltolódást még intenzívebben lehet érzékelni. Ráadásul a keringési és hormonális rendszer napszaki szabályozása is felborulhat, amitől fáradtabbak és ingerlékenyebbek lehetünk.

És hogy miért vagyunk még mindig rákényszerülve erre a feleslegesnek tűnő megszokásra? Az óraátállítást először 1916-ban, az első világháború alatt vezette be az Osztrák-Magyar Monarchia, méghozzá azért, hogy a hadigazdaság idején energiát takarítson meg. A két világháború között megszűnt aztán, de a második világháború alatt – hasonló okokból – visszatért ez a szokás.

A második világháború után ismét elhagyták az országok az óraátállítást. Legutóbb pedig az 1970-es években az olajválság hívta életre az energiahatékonysági intézkedést, és azóta maradt meg a világ számos országában a gyakorlat.

Kell ez nekünk?

A fő probléma azonban az, hogy ma már érdemben ezzel nem spórol a gazdaság. Ha mutatható is ki valamekkora megtakarítás, az emberek nagy részére gyakorolt kedvezőtlen élettani hatása sokkal nagyobb veszteséget okozhat. Egy 2018-as konzultáció során ráadásul 4,6 millió válaszadó fejtette ki álláspontját, miszerint az EU-ban a válaszadók 84 százaléka – Magyarországon 90 százalék – a nyári-téli időszámítás megszüntetését választaná.

Ezt követően, 2019 márciusában, fogadta el az Európai Parlament is a javaslatot, mely alapján a tagállamoknak saját hatáskörben kell mérlegelniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék-e megtartani. És noha az Európai Parlament ezt megszavazta, a tagállamok állam- és kormányfőinek máig nem sikerült megegyezniük a kétféle időszámítás megszüntetésének gyakorlati megvalósításáról.

Az EU területe ugyanis három különböző időzónához tartozik. Magyarország és a legtöbb uniós ország a közép-európaiban található meg. Ennek alapján, ha nálunk 12 óra van, Portugáliában és az Egyesült Királyságban 11 óra, míg Romániába, Finnországban és a Balti országokban 13 óra. Ebből fakadóan, ha az óraátállítás kivezetését nem koordinálják az országok – ha például Magyarország a téli, Románia pedig a nyári időszámítást tartaná meg –, akkor Bukarestben két órával lenne később, mint Budapesten.

Így tehát hiába a sok-sok párbeszéd és hiába a számos szavazás, amikhez hasonlót többek között a Mandiner is tartott egy évvel ezelőtt, az óraátállás eltörlése nemcsak azért maradt el, mert az óraátállításnál sokkal fontosabb ügyek szerepelnek a napirenden, hanem azért is, mert nehéz feladat összehangolt elhatározást hozni az EU-n belül. Addig pedig, amíg ezt nem sikerül megtenni, sajnos marad a megszokott tortúra.