Az Átlátszó nem fogad megrendeléseket, csak éppen arra kapnak pénzt, ami a donoroknak tetszik

Nyitóképünk illusztráció: (Fotó: Getty Images/Alan Schein)

Reagált az Átlátszó a Szuverenetiásvédelmi Hivatal róluk szóló elemzésére. A magát oknyomozó portálként definiáló szervezet vezetőjét, Bodoky Tamást a Telex érte utol.

„Ez a bevételünk 50 százaléka körülbelül, amit egyébként a hivatal sem vitat, a másik fele az olvasóktól érkezik mikroadományok és egy százalékos felajánlások formájában. De nem igaz, hogy ez nem átlátható, hiszen a pénzügyi beszámolóinkban mindig leírjuk, hogy az adott évben milyen donor mire és mekkora támogatást nyújtott” – fogalmazott.

Jól kell pályázni

Bodoky azt is mondta a Telexnek, hogy ezek újságírást támogató pályázatok általában, semmit nem kérnek a donorok, az Átlátszó pályázza meg ezeket saját témával és ötlettel.

– magyarázta az Átlátszó vezetője.

Így persze minden más, hiszen nem megrendeléseket kell teljesíteni, csak jól kell pályázni, olyan „ötletekkel”, amelyek a donoroknak tetszenek. Persze megfontolandó kérdés: a végül megszülető termékek tekintetében ez miben különbözik megrendelések teljesítésétől?

Hack Péter jogász, a Transparency International korábbi munkatársa éppen erre problémára mutatott rá korábban a Mandinernek nyilatkozva.

Azt gondolom, hogy ettől még hisznek abban, amit csinálnak, és hogy nem akarnak rosszat, de azért ők is tévedhetnek. A plurális, demokratikus vitában fura az az álláspont, hogy csak az értékrendjüket nyíltan vállaló pártok véleményét nyilvánítják politikainak, míg a civil szervezetek állásfoglalásait gyakorlatilag megfellebbezhetetlen bírói kinyilatkoztatások szintjére emelik”.

– fogalmazott Hack.

„Tényként írják le, ami valójában a vitában csak az egyik fél véleménye”

A Szuverenitsávédelmi Hivatal arra is rámutatott, hogy 

Hack Péter az idézett interjúban ezzel a jelenséggel kapcsolatban is eloszlatta a tévhiteket.

Ezeknek a – civil szervezetektől átvett – állításoknak egy része helytálló, jogos kritika, egy másik része viszont téves vagy kifejezetten olyan ideológiailag meghatározott álláspont, ami természetesen vita tárgya lehetne. Viszont

– mondta.

A jogász szerint ugyanis

(...) A Transparency International, az Átlátszó, a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International világképe Európa vonatkozásában egyértelműen az, hogy ők jobban szeretnének egy európai Egyesült Államokat. Én azt nem gondolom, hogy ők gonoszak emiatt, úgy hiszik, hogy így lenne jobb a világ, de ettől még nem tehetünk úgy, mintha ők pártatlan, elfogulatlan résztvevők lennének.”

Szuverenitásvédelmi Hivatal: Kockázatot jelent Magyarország számára az Átlátszó tevékenysége

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfőn nyilvánosságra hozta az átlátszóval kapcsolatban indított vizsgálat eredményeit.

Mint írják: a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet

Hangsúlyozta a hivatal azt is: „Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó – külföldi finanszírozás bevonásával – az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz”.

Mint írják: a Sargentini-jelentés megírásához az Átlátszó részjelentései szolgáltatták az alapot, azokat azonban mai napig nem hozták nyilvánosságra. A vizsgálat során a Hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható. Az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető. Az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el.