Tartható a magyar békeköltségvetés az elemző szerint, de végső soron részben ez az amerikai választóktól függ.
Fotó: AFP / Orbán Viktor X-fiókja
Körvonalazódik, hogy a kormány miért halasztotta a jövő évi költségvetés elfogadását az év végére, a héten hírek érkeztek egy új gazdasági újraindítási akciótervről, amelyet már meg is tárgyalt a Nagy Márton által vezetett Gazdasági Kabinet. A szeptemberi kormányülésen várhatóan elő is terjesztik a terveket, amelyekben közös, hogy 2025-ben fejtenék ki hatásukat, de van egy komoly feltétele annak, hogy a program zöldutat nyerhessen – írja a Világgazdaság.
A jövő évi költségvetésről tudható, hogy 3,7 százalékos államháztartási hiánnyal és 4,1 százalékos növekedéssel tervezik –teszik hozzá.
Amennyiben a fogyasztás felpörög, illetve a német gazdaságban is pozitív folyamatok indulnak be a büdzsé elbírná az új akciótervvel járó kiadásokat jövőre
– mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Hozzátette, hogy állami forrásokat igényel a program minden eleme, így a támogatott szakmunkáshitel, a családi adókedvezmény növelése, az otthonteremtés ösztönzése további eszközökkel, illetve a kis- és közepes vállalkozások beruházásainak segítése is.
A kormány képviselői már többször utaltak arra, hogy a jegybank részéről is szívesen vennének gazdaságélénkítő lépéseket, ezek ugye költségvetési pénzeket nem igényelnének.
Megjegyzik: Varga Zoltán azzal számol, hogy idén a várható 4 százalékos infláció mellett 9-10 százalékos lesz a reáljövedelem növekedés.
A deficit mértéke 2024-ben az elemző szerint majdhogynem biztosra mondhatóan a tervezett 4,5 százalék körül lesz.
Azonban az úgynevezett békeköltségvetésnek vannak külső feltételei is: az orosz-ukrán háború vége, amely a kormány várakozásai szerint akkor jöhet biztosan el, ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást.
Ezt is ajánljuk a témában
A Demokrata Párt egy hónap leforgása alatt partiképes elnökjelöltet faragott a korábban népszerűtlen Kamala Harrisből, a politikai programja azonban egyelőre csak hangzatos szlogenekből áll.
Ukrajnának megalapozott törvényes és katonai joga van ahhoz, hogy mélyen Oroszország területére is csapásokat mérjen – jelentette ki szombaton Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke.
Szeptember 11-én az ukránok rajtaütést hajtottak végre a Krím-félszigeten, amely során több orosz katonát megöltek és számos harceszközt megsemmisítettek.
A háborúról tárgyalt Volodimir Zelenszkij és Michael Douglas.
A legfrissebb célpontok között katonai parancsnoki és irányítóközpontok, üzemanyag- és fegyverraktárak szerepelnek.
Az összecsapásban az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz tankot, öt gyalogsági harcjárművet és a páncélozott csapatszállító járművet.
Az ukrán elnök szerint Trump nem érti jól a háborús helyzetet.
Egymás vállát veregetik az ukrán vezetők, de mi lesz a valósággal?
A Duna vízállása vélhetően a hét második felében tetőzhet idehaza.
