Tovább pörög a gendertéma: Magyarországon van ügy, Lengyelországban már nincs

Nyitókép illusztráció. Fotó: Indraneel Chowdhury / NurPhoto / AFP

Három dokumentumot fogadott el szerdán az Európai Bizottság az európai uniós szerződések rögzítette egyenlőség érdekében korábban megfogalmazott stratégiák kivitelezéséről. A gender témájú, a 2020–2025-ös időszakra szóló stratégia értékelése egyetlen országot nevesít negatív példaként, Magyarországot. Mint ismert: 

– emlékeztetett a Világgazdaság.

A lap ismertette, az Egyenlőség Uniója politika öt vonalon fut, ezekből most a rasszizmus elleni és az LGBTIQ-egyenlőségről szóló ötéves programok és a 2020–2030-ra megfogalmazott romastratégia volt most terítéken, a nemi egyenlőségről szóló terv és a fogyatékossággal élők segítése nem. 

Mint írták, az Európai Bizottság önmagát az LGBTIQ-dokumentumban „az EU-szerződések védelmezőjeként” definiálta. A vonatkozó uniós jogszabályok betartatásáról szóló fejezetben említik meg Magyarországot, emlékeztetve, hogy 2022 júliusában az Európai Unió Bíróságához fordult Budapest ellen olyan jogszabályok miatt, amelyek megítélése szerint megkülönböztetést alkalmaznak szexuális orientáció és gender önazonosság alapon.

A dokumentum szerint a magyar törvény megtiltja vagy korlátozza a kiskorúak hozzáférését az olyan tartalmakhoz, amelyek „előmozdítják vagy ábrázolják” az eltérést a születéskori nem szerinti önazonosságtól, a nemváltoztatást és a homoszexualitást. „A bizottság úgy ítélte meg, hogy a törvény számos EU-szabályt sért, az egységes piacra és az egyének alapjogaira vonatkozókat egyaránt,  különösen az LGBTIQ személyekét és az EU lényegét kifejező közös értékeket” – fogalmaztak.

Felidézték, hogy a bíróság elé még 2022-ben került az ügy, majd  azzal folytatták, hogy 2019–2020-ban 197 lengyel helyi önkormányzatnál fogadtak el határozatokat a családok és a gyermekek védelmére az LGBT ideológia ellen, és LGBT-mentes zónákat hoztak létre. Ezért 2021 júliusában a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, 2023 januárjában azonban ezt lezárta, 

Megjegyezték, hogy ez még a 2023-as őszi lengyel választások előtt volt, amelyen a jobboldali kormányt leváltották, és Lengyelország felé utána nagy iramban megindultak a korábban tőlük is visszatartott EU-pénzek.

A vg.hu hozzátette, hogy a Magyarországgal szemben jogállamisági alapon pénzt megvonó támadások másik fő csapásiránya a bevándorlási politika, amelynek célja a tömeges migráció megakadályozása. Az Európai Bíróság ezen a vonalon főszerepet játszott Magyarország megbüntetésében.