Terézvárosban betilthatják az Airbnb-t – az Orbán-kormány országos léptékű szabályozással készül

Nyitókép: MTI/MTVA/Róka László

Kisebbfajta belpolitikai földindulást okozott, hogy a VI. kerületi önkormányzat ügydöntő szavazást írt ki a rövid távú szálláshelykiadásról. Szeptember első két hetében szavazhattak az ott élő 16 éven felüliek a következő kérdésről: „Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként?” 6083-an voksoltak személyesen vagy a neten, ez 20,52 százalékos részvételi arányt jelent. A tiltás mellett 3265-en, 53,67 százaléknyian szavaztak, 2818 fő, 46,33 százalék nemmel voksolt.

Rengeteg rémtörténet

Az eredmény egyfelől várható volt, ugyanakkor meglepetést is keltett. A városvezetés örül, hogy ilyen sokan részt vettek a nem hivatalos referendumon, állítása szerint ez kiemelkedő arány a hasonló részvételi adatokkal összevetve. A Budapesti lakógyűlés nevű kezdeményezésen például a fővárosiak 9 százaléka szavazott.

Borítékolni lehetett, hogy a tiltást támogatók lesznek többen. Sok terézvárosi lakos megszenvedi ugyanis, hogy az Airbnb-szállásra érkezők egy része nincsen tekintettel a társasház többi lakásában élőkre, arra, hogy kulturált körülmények között szeretnék eltölteni mindennapjaikat, hogy éjjel aludni szeretnének. Rengeteg rémtörténetet tudnának mesélni az ott lakók arról, hogy a szállóvendégek üvöltöznek, széttörik az üvegeket, szétdobálják a csikkeket, hogy a gusztustalanabb dolgokra ne térjünk ki.

A szavazás alig több mint hét százalékpontos különbsége azonban azt jelenti, hogy meglehetősen hatásosan érveltek a radikális lépést ellenzők. Abban igazuk van, hogy a turisták nagy többsége kulturáltan viselkedik, és a tiltás tetemes veszteséget okoz nemcsak a lakáskiadóknak, hanem a szolgáltatáshoz kapcsolódó vállalkozásoknak is.

A momentumos irányítású önkormányzat semleges álláspontot képviselt, a honlapján, a kiadványaiban igyekezett korrekten bemutatni az igen és a nem szavazatok melletti érveket (lásd keretes írásunkat), de a városvezetők kommunikációjából az derült ki, ők inkább a tiltás pártján állnak. Sok eszközük ugyanis nincs, hogy fellépjenek a jogszerűtlenül működő Airbnb-szolgáltatókkal és vendégeikkel szemben.

Az önkormányzat vezetői megkeresték az Airbnb platformot, ám Soproni Tamás polgármester szerint a szálláskiadók elzárkóztak az ágazat szabályozásától és kifehérítésétől. Ezt követően a képviselő-testület rendeletet alkotott – amelyben többek között a társasház hozzájárulásához kötötték volna a lakáskiadást, angolul ki kellett volna függeszteni a szállásokon a társasház házirendjét, és az üzemeltetőnek 24 órán keresztül rendelkezésre kellett volna állnia –, de a fővárosi kormányhivatal megsemmisítette a jogszabályt.

A VI. kerületi hatóság ezért fokozta a szálláshelyek jogszerű működésének ellenőrzését és az illegálisan üzemelő helyek felszámolását, de több mint 2300 szálláshely üzemel, s ezekbe nem lehet bejelentés nélkül bemenni, ellenőrzést folytatni. A már lebukott illegális szálláshelyeket pedig nem lehet lezárni, pénzbírsággal kényszeríthető ki, hogy az üzemeltető felhagyjon szabálytalan tevékenységével.

A kereskedelmi hatóság a vendégei magatartása miatt nem vonhatja felelősségre az üzemeltetőt. Megoldás lehet, ha a társasház lakói a rendőrséget hívják, de az csak szabály­sértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén intézkedik, a kisebb súlyú eseteknél nem – pedig gyakran azok is szinte elviselhetetlenné teszik az ott-tartózkodást.

Változás jöhet az ingatlanpiacon

A szavazásnak kétségtelenül érdemi ingatlanpiaci hatása van. Az Airbnb-szállások számának növekedése az utóbbi években azzal járt, hogy 

Növeli a lakásárat és a lakbért, hogy kevesebb ingatlant lehet kiadni hosszabb távra, ami a fővárosi lakhatási válság elmélyüléséhez vezet.

A terézvárosiak döntése 2026-tól elvileg megfordíthatja a folyamatot. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakbérek középtávon 10-20 ezer forinttal csökkenhetnek, a lakások ára pedig ha nem mérséklődik is, egy ideig várhatóan nem emelkedik. A budapesti lakások átlagára négyzetméterenként 1,03 millió forint, a VI. kerületben 1,23 millió forint, az Airbnb-apartmanok pedig általában kiemelkedő minőségűek, így elérik az 1,45 milliós szintet.

A tiltás ellenzői, elsősorban az érintett vállalkozók csalódottak az eredmény miatt. Azt állítják, a szavazásból az derült ki, hogy 

Azzal érvelnek, hogy két hét alatt a lakosságnak csak a 20 százaléka nyilvánított véleményt, és minimális a különbség a két álláspont között, tehát tíz terézvárosiból egy szeretné meghozatni a szigorú döntést a képviselő-testülettel, kilenc embernek jó az, ami most van. Azt is nehezményezik, hogy bizonyos választói csoportok ki voltak zárva a szavazásból, másokat pedig „önkényesen” belevettek, semmit nem lehetett tudni a szavazás összesítéséről, nem volt választási bizottság, nem volt, aki ellenőrizze a voksolást, nincsenek jog­orvoslati lehetőségek.

Más kerületben nincs napirenden

Bár a bevezetendő tiltás megáll a kerület határánál, az Airbnb-szolgáltatók a környező városrészekbe költözhetnek, ami ott növelheti a feszültséget. 
A többi kerület ennek ellenére nem tervez hasonló szavazást. A kormánypárti vezetésű Belváros-­Lipótváros már korábban lépett az ügyben, ott az épületben kialakítható egyéb és magánszálláshelyek határértékét 5 százalékban állapították meg, emellett a társasházban élők nyugalma érdekében más elvárásokat is megfogalmaznak. Az önkormányzat szerint a lakók és a szolgáltatók visszajelzése egyértelműen pozitív.

A DK-s vezetésű VII. kerületben úgy vélik, a rövid távú lakáskiadás tiltásával nem lehet megoldani a problémát, mert az csak újabb kiskapukat nyit meg 
a piaci szereplők előtt. Elismerik, hogy a társadalmi problémák valósak, de azt tartanák jónak, ha a kerületek visszakapnák a szabályozás lehetőségét.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke a szavazás lezárulta előtt videóposztban mondta el a véleményét. Kijelentette, bármilyen döntést hoznak is az emberek, javasolni fogja a kormánynak, hogy vezessen be Budapestre vagy akár az egész országra kiterjedő szabályozást. Megjegyezte: neki mint politikusnak az a feladata, hogy az emberek véleményét képviselje, s a lakosság döntése nagyban befolyásolhatja Budapest jövőjét.

A szavazás eredményének ismeretében Szentkirályi azt válaszolta a Mandiner kérdésére, hogy az Airbnb problémaköre elsősorban lakhatási kérdés. „Karácsony Gergely és a baloldal üres ígéretei és tétlensége semmit nem segítettek a budapestiek lakhatási problémáin” – fogalmazott. Egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, hogy előre tudjanak lépni ebben az ügyben, mert a lakhatási helyzet kezelése komple­x­ebb téma a rövid távú bérlés szabályozásánál. A kormány várja a fideszes politikus javaslatait, és Nagy Márton nemzet­gazdasági miniszter is több fórumon beszélt már a témáról. A tárcavezető elmondta, a terézvárosi kezdeményezés előtt is gondolkodtak az Airbnb-szabályozáson, mégpedig lakhatási és nem turisztikai kérdésként. 

és szigorúbb feltételeket szabnának az új kérelmek elbírálásakor és az üzemeltetéssel szemben.