Orbán Balázs: Nagyon jó nekünk a Draghi-jelentés

Nyitókép forrása: Facebook

Az európai versenyképesség a Draghi-jelentés árnyékában volt a témája az Orbán Viktor beszéde után a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett második panelbeszélgetésnek, melynek résztvevői Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Kovács Árpád, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja, illetve Lentner Csaba, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok karának egyetemi tanára voltak. 

Szalai Piroska kérdésére Orbán Balázs kifejtette: ritka, hogy egy olasz föderalista, Mario Draghi és a magyar szuverenista gazdasági vízió között legyenek átfedések. Az EU feladata eddig az volt, hogy motorja legyen a gazdasági fejlődésnek, de most azt látjuk, hogy 

Pedig korábban a magyar politikai elit abban élt, hogy az EU-nak kell megfelelni, s akkor lesz gazdasági növekedés.

Kovács Árpád leszögezte: a környezetvédelem tekintetében kimarad az EU-s gondolkodásmódból, hogy 17 milliárd euró esett ki az EU-s költségvetésből az előző időszak elhibázott politikájának köszönhetően, s hiányzik a realitásérzék. Kovács leszögezte: hidakat kell építeni, olyankor is, amikor a kapcsolatok megroppannak.

A Draghi-jelentés pénzügyi részéről azt mondta: 

Lentner Csaba szerint következetes és helyes a magyar kormány azon politikája, ami az EU déli bővítését és a gazdasági növekedést szolgálja. A Draghi-jelentés felismeri, hogy versenyképességi problémája van az EU-nak, de nem differenciálja régiók szerint.

Ebből az következik, hogy mi ne nagyhatalmak szekértolói legyünk, hanem a megosztott világban nézzük a saját érdekeinket, és aszerint kereskedjünk. A EU-ban a 0-1 százalék közti növekedés miatt nincs felesleg, szükség lesz más forrásokra, például kínaira. Viszont akivel kereskedni szeretnénk, azokra nem szabad rárúgni az ajtót, például nem szabad emberi jogi kérdésekben kritizálni őt, és csak a gazdasági érdekeket kell nézni. 

Szalai Piroska moderátor ezután a Draghi-terv részletei felé terelte a beszélgetést. 

Orbán Balázs kifejtette: az innovációs szakadékot is említi a jelentés, s ez ügyben látni kell, hogy

Ráadásul sokuk szuverenitási szempontból érzékeny területen tevékenykednek, tehát ők még a politikai szuverenitás szempontjából is problémát jelentenek az EU számára. Ezek a cégek gyakran maguk hozták létre azt a szektort, amiben monopolhelyzetük van, és az EU kiszolgáltatott nekik. Nyugat-Európa ehhez nincs hozzászokva, Közép-Európát nem érinti váratlanul, de egy franciát meg egy németet ez nagyon zavar. Ha kiszorítják őket az EU-ból, nem tudjuk lefedni a területet, mert nincs olyan európai vállalat. 

– szögezte le Orbán Balázs. Ma a politikai szempontok dominálnak az EU-s finanszírozásnál, ott igyekeznek sarokba szorítani minket ideológiai kérdések miatt, ahol tudnak. Elvileg a mondás az, hogy minden európai vállalat, ami meg tud jelenni az említett piacokon, kapjon támogatást, semleges alapon, de közben egyes országokat és azok cégeit ideológiai alapon büntetnek, vonnak meg tőlük forrásokat. 

Ami a védelempolitikát illeti: ez ügyben a magyar politika évek óta szuverenista. Hogy az EU az amerikaiakra bízza a szuverenitása biztosítását, az baj, de az amerikaiak nem gonoszok, egyszerűen normálisan azt mondják, hogy ha ők fizetnek a mi védelmünkért, mint EU, akkor csinálja az EU, amit ők kérnek. Orbán Balázs hozzátette: ez sajnos kiszolgáltatott pozícióba helyet minket. Ezért lenne fontos, hogy legyenek európai biztonsági kapacitások, erős hadseregek, amelyek képesek a védelemre. 

– hangsúlyozta. Mint mondta: nem lesz francia meg német parancsnokságú EU-s haderő, ez a kérdés science fiction. Először európai védelmi iparnak kellene lennie, európai védelmi kapacitásokkal és európai beszerzésekkel, csak ebben sokan ellenérdekeltek, és egyes európai országok is azok, megvásárolják másoktól az eszközöket. 

Kovács Árpád kifejtette: 

A világgazdaság ma aszimmetrikus. Magyarország inkább hidakat akar építeni. 

A dekarbonizációról kifejtette: sokan erős vállalásokat tettek 2050-re. A 37 gigatonnás mennyiség visszamegy 18-ra majd, ami azt jelenti, hogy a világ nem tudja teljesíteni a felmelegedés visszafogását, amiből Európa oroszlánrészt vállalt, de a saját versenyképessége kárára. A globális Dél államai, például Brazília és India különböző trükkökkel kikerüli a klímacélok teljesítését és így hozzák ki a versenyképességi céljaik teljesítését. Ezek között a sziklák között kell hajózni, és nem szabad éltanulónak lenni egy csomó kérdésben. A magyar dekarbonizációs politika ugyanakkor jelentős eredményeket ért el, és lakosságarányosan az egyik legnagyobb zöldenergia-felhasználók vagyunk. 

Lentner Csaba rámutatott: 

Ha felvennénk a nyolcszázmilliárd eurós évenkénti hitelt, nem biztos, hogy mi kapnánk belőle pénzt, emellett nem biztos, hogy van a nemzetközi piacokon olyan hitelező, aki hajlandó lenne ekkora hitelt nyújtani az EU-nak. 

Nemrég az összes EU-s beszerzés 63 százaléka Amerikából érkezett - mutatott rá a moderátor. Ráadásul - tette hozzá - 70 százalék felett van a nem EU-s beszerzés aránya. 

Orbán Balázs kitért a felsőoktatásra: hogy milyen módon jut kutatási forrásokhoz egy intézmény Amerikában, Kínában, vagy velük szemben az EU-ban, az ég és föld, az EU-s eljárás bürokratikus, életidegen. Amíg ezt nem tudja megoldani az EU, addig nagyon nagy gondok lesznek - tette hozzá. Emellett „vagy innovációt támogatunk, vagy politizálunk”. 

Integrálni kell a humán és műszaki területeket. “Olyanokat felejtettünk el az előző évtizedekben, amiket előtte évszázadokig az európaiak tudtak, hogy ezeket a területeket össze kell kapcsolni” - jegyezte meg a kormányfő politikai igazgatója. Hozzátette: az erasmusos pénzek járnak nekünk, de kipótlásuk kapcsán a magyar állam létrehozta a saját kutatástámogatási ökoszisztémáját. Ez nehézség és teher. A fókuszvesztés és intézményi sodródás tartja fogva Európát, ami nem fogja tudni kihúzni magát a saját hajánál fogva.

Miért jó nekünk a Draghi-jelentés? – hangzott el a következő kérdés. Kovács Árpád szerint régen láttunk már ilyen látleletet, bár a terápiás rész ütközik a magyar szemlélettel, mivel föderalista, nem pedig szuverenista. Hozzátette: 

Lentner Csaba emlékeztetett: 2000-től volt egy „lisszaboni stratégia”, aminek a célja az volt, hogy a világgazdaság legversenyképesebb, legtudásalapúbb gazdasága legyen, amiből semmi nem lett. Hozzátette: egy kis ország úgy tud eredményes lenni, ha a gazdasági kapcsolatai diverzifikálja.  

– jelentette ki Orbán Balázs. Az olasz balosok alapproblémája, hogy az EU másik öt alapító állama őnélkülük akar döntéseket hozni, de a többieket ők is semmibe veszik. Olaszországgal így van egy közös pontunk, és nem lehet azt mondani, hogy ezt a magyarok, a szuverenisták, a közép-európaiak találták ki. Az európai sajtó így aztán elhallgatja a Draghi-jelentést, mert kellemetlen. Az elmúlt húsz év arról szólt, hogy az európai liberális elit befeküdt Amerikának, ami meg protekcionista lett, Joe Biden inflációellenes törvénye ennek volt a mintapéldája. A Draghi-jelentés nagyon hasznos számunkra, zárta gondolatait Orbán Balázs.