Furcsa lépésre szánta el magát az Európai Bizottság: a célpont Kína
Az Európai Bizottság már akkor megtámadta a Kereskedelmi Világszervezetnél a kínai uniós tejtermékekkel kapcsolatos vizsgálatot, amikor az szinte még el sem kezdődött.
A házelnök kiemelte Magyarország keleti nyitás politikájának fontosságát is.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködésének elmélyítése mindkét fél számára lehetőséget jelent a fejlődésre.
Mint mondta, a Kínával való kapcsolatok kiszélesítése „nem veszély, hanem lehetőség”, amelynek sikeres kihasználása mindkét ország javát szolgálja – írta meg az Index.
A fogadáson Kövér László kiemelte Magyarország keleti nyitás politikájának fontosságát.
Magyarországnak az az érdeke, hogy ne pusztán híd, hanem összekötő kapocs legyen Kelet és Nyugat között
– mondta a házelnök, hozzátéve, hogy amikor együttműködés van Nyugat és Kelet között, Magyarország is fejlődik, ám a szembenállás súlyos árat von maga után.
Magyarország elsőként csatlakozott Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezéséhez, amely szorosan illeszkedik a magyar kormány keleti nyitás stratégiájához. Kövér rámutatott, hogy az elmúlt 75 év alatt a két ország, a földrajzi és kulturális különbségek ellenére, hatékonyan használta ki az együttműködés lehetőségeit. „Kína mára Magyarország legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnerévé vált” – hangsúlyozta, kiemelve a kínai befektetések jelentőségét az autóiparban, az elektronikai iparban és a pénzügyi szektorban, amelyek hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez és munkahelyeket teremtettek.
Kövér László a két ország közötti kulturális kapcsolatok fontosságát is hangsúlyozta, különösen a felsőoktatás és a turizmus területén tapasztalható együttműködést. Hozzátette, hogy a magyar és a kínai kultúrában számos közös vonás található.
Ilyen a család, a közösség szerepe, a hagyományok tisztelete, valamint a kitartás és a kemény munka.
Végezetül a házelnök beszédében Európára is kitért, hangsúlyozva, hogy „sokat tanulhat Kínától”. Példaként említette a „kitartásra és a türelemre épülő politika művészetét”, amely segíthet Európának visszaszerezni méltó helyét a világban. Hangsúlyozta, hogy Kína nélkül nem jöhet létre olyan erőegyensúly a 21. században, amely békét és biztonságot garantál, ugyanakkor az új világrendnek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia.
A fogadáson felszólalt Kung Tao, Kína magyarországi nagykövete is, aki méltatta a két ország közötti szoros együttműködést.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság már akkor megtámadta a Kereskedelmi Világszervezetnél a kínai uniós tejtermékekkel kapcsolatos vizsgálatot, amikor az szinte még el sem kezdődött.