Hozzátette azt is, hogy „Örömteli, hogy robbanásszerűen elterjedtek nálunk is az egynapos sebészeti beavatkozások, így nem kell minden kórházba fekvőbeteg-sebészeti osztály, az esetek 60-70 százalékát a legtöbb műtétes szakma meg tudja oldani úgy, hogy a páciens aznap hazamehet. Neki is jobb, akárcsak az ellátórendszernek”.
A kormány által nyújtott finanszírozásról Takács Péter elmondta, hogy bár az Eurostat szerint jelzett szám, ami a GDP 7,4 százaléka, valóban kevesebb az átlagnál, de szerinte igazi csökkenés akkor történt, mikor az egyetemi modellváltással számos intézmény közvetlen finanszírozása kiesett a büdzséből, és mint jelezte: „Ne feledjük, az egyetemeken végzik az összes kezelés egyharmadát” – valamint hozzátette, hogy „emiatt a valós arány 9 százalék körül van”.
Mint elárulta, „Az a forrás nem tűnt el, a közalapítványoknál van. Nem részei továbbá a központi, teljesítményalapú költésnek az amortizációs ráfordítások sem, amelyek más kiadási soroknál látszanak. Ott vannak még az egyházak által fenntartott intézmények is”.
Az államtitkár mindehhez azt is hozzátette, ezzel reagálva a legtöbb vádra, valamint érintve a szintén a visszatérő témák közé tartozó bérezések kérdését: „a Pénzügyminisztériummal pedig azon dolgozunk, hogy növeljük az egészségügyre jutó forrásokat. Megjegyzem, kétlépcsős szakdolgozói, illetve több éves orvosi béremelést vittünk végbe 2020 óta, csak ez a két intézkedés évente 540 milliárd forintnyi növekedést jelent”.