Az egykori pénzügyminiszter 83 éves volt.
Nyitókép: Mediaworks-archív
Nyolcvanhárom éves korában, családja körében meghalt Kupa Mihály közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter – tudatta a család hétfőn az MTI-vel.
Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án. 1958-ban összeesküvés vádjával tíz hónapi börtönre ítélték. 1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt.
Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát. 1975-ben doktorált.
1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.
1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, és Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett. Az ő utódjaként
1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt.
Ebből adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének az elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint az Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.
1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott.
1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.
2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt.
1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt.
1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott.
2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett.
(MTI)
Az Energoatom körüli százmilliós korrupciós botrány Kijevben már az elnöki hatalmi központot is elérheti. Miközben a Nyugat igyekszik Ukrajnán belül tartani az ügyet, Moszkva már von der Leyen nevét is belekeveri a Mindics-hálózatba. Bizonyíték nincs, politikai kockázat annál inkább – különösen, ha nyitva maradnak a brüsszeli pénzcsapok.
A konfliktus gyors lezárása jelenleg a Fehér Ház egyik legfontosabb stratégiai célja.
Így követi a 2022-es receptet, függetlenként méretteti meg magát.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választói magatartást a mesterséges intelligencia megjelenése előtt sem egy-egy botrány vagy kampányelem formálta döntően.
Marcin Romanowski a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterrel történtek kapcsán rámutatott, hogy „amit most Magyar Péter »a „magyar Tusk« meghirdet, a maga »elszámoltatásával«, az már Lengyelországban gyakorlatban is látható.
Komjáthy György nem sokkal 92. születésnapja előtt távozott. Családja szerint még jócskán akadtak tervei.
A gépjárműben utazó négy embert kórházba szállították.
