Az Isten képmása

Nyitókép: Getty Images / Christophe Lehenaff

„Bár az evangéliumok nem beszélnek róla, de attól még logikusnak látszik, hogy Jézus – aki megjövendölte saját kínszenvedését és halálát – a temetéséről is rendelkezett, hogy ne varjak eledeléül vagy közös sírba jusson a teste, amint a kivégzetteknél ez szokásos. Ő bízhatta meg a temetés elvégzésével Arimathiai Józsefet, talán a különleges, drága kelmét is ő adta át neki. Emellett szól, hogy József (noha ez igen kellemetlen lehetett számára) elkérte Pilátustól a testet, és hogy más – Mária vagy bármelyik apostol – ezt nem tette meg, sőt kifogást sem emeltek; bizonyára ők is tudták, hogy József kinek a parancsára cselekszik.

Minden kor a maga szintjén próbálja értelmezni a jelenségeket, így várható volt, hogy a technológiai fejlődés aktuálisan legmodernebb terméke, a Mesterséges Intelligencia is véleményt alkot. A hozzáférhető adatok alapján az MI meg is alkotta a képet, miként néz(hetett) ki az ember Jézus, avagy a második isteni személy. Ecce, homo. Illetve íme, az Isten. A rendelkezésre álló információkból az emberi elme önálló életre kelt teremtménye megteremti az Istent?

Van azért egy behozhatatlan hátrányunk: a semmiből nem tudunk létrehozni, csak a meglévő dolgokat felismerni és értelmezni. Képességet kaptunk megérteni a teremtést, annak rendjét és szabályait, sőt azok alapján fantasztikus dolgokat alkotni – de magát a természet törvényeit, a világ rendjét nem tudjuk megalkotni, sőt megváltoztatni sem.

Állunk alázattal, lehajtott fejjel a csoda előtt, legyen az bár egy galaxis, egy magból kisarjadt fa vagy a gyermekünk, a szivárvány az égen vagy az Istennek egy lepelre égett arcmása.