Az árvízi hős hete

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Azt állította Orbán Viktor (Facebook oldalán, beszámolva a Lajta melletti terepszemléjéről), hogy »a vízügy szakembereivel egyeztetve engedélyt adtam a Lajta szükségtározó megnyitására«.

Ezzel szemben a tény az, hogy az erről szóló kormányrendelet szerint »a vízkárelhárítási célú tározók igénybevételét az Országos Műszaki Irányítási Törzs vezetője rendelheti el«. Két nappal később a miniszterelnök jó döntésnek nevezte a szükségtározó megnyitását. Hála tudjukkinek.

Azt állította a miniszterelnök hivatalos oldala (a miniszterelnok.hu), hogy »Orbán Viktor Dunaalmáson irányította a védekezési munkálatokat«.

Ezzel szemben a tény (nagyon remélem) az, hogy nem. A meghökkentő címmel ellentétben a tudósításban már az szerepel, hogy ellenőrizte a munkát. Így már egy kicsit jobb: főellenőr, nem pedig főcsővezető. De mi lenne, ha egyszerűen csak odamenne érdeklődni, tájékozódni, megkérdezni, van-e valami, amiben segítségre szorulnak? Az nem illene egy vezénylő tábornokhoz?

Azt is állította Orbán (sajtótájékoztatóján), hogy »minden tiszteletem mellett is, ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben«.

Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Unió nem tud árvízvédelmi szakembereket, vízügyeseket, katonákat vagy önkénteseket küldeni sehová, mint ahogy homokot, lapátokat és műanyag zsákokat sem, mert ez a szuverén (ismétlem, szuverén) tagállamok dolga; az unió a költségek egy részének utólagos fedezésében, a károk helyreállításban tud segíteni, és ezt máris megtette. Az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen asszony találkozott az árvíz által leginkább sújtott négy közép-európai ország vezetőjével, és 10 milliárd eurós azonnali támogatást ajánlott fel. A Brüsszelt nem anyázó Fico ott volt, Orbán nem. Vajh miért?”