„A baloldal Gyurcsány Ferenc kormányzása idején kórházakat zárt be és vitt csődbe” – mondta a kormányszóvivő.
Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton
A baloldal Gyurcsány Ferenc kormányzása idején kórházakat zárt be és vitt csődbe – mondta Vitályos Eszter kormányszóvivő a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban. Ők voltak azok, akik 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, elbocsátottak 6000 egészségügyi dolgozót, elvettek egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól. Több ezer kórházi ágyat számoltak fel, vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettettek, az összeomlás szélére sodorták az egészségügyet – fogalmazott a kormányszóvivő.
Kiemelte: a nemzeti kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint a baloldali Gyurcsány-kormány 2010-ben.
A kormány az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtotta végre az orvosok béremelésével, és az ápolók bérét is jelentősen növelte. Az elmúlt években rengeteg egészségügyi fejlesztés valósult meg az országban. Felújítottak 91 kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, emellett 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás épült. A Magyar Falu Program keretében több mint 600 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg. Az Egészséges Budapest programban 2017 óta 11 országos intézet, 13, a fővárost és agglomerációt ellátó kórház, centrumkórházak és 32 szakrendelő fejlesztése zajlott – sorolta Vitályos Eszter.
A kormányszóvivő kitért arra, hogy soha nem látott béremelés indult a tanárok esetében is, idén 32,2 százalékkal nőtt a tanárok bére. Jövőre 21 százalékos emelés várható, így négy év alatt közel megduplázódik a bérük. A köznevelésben és a szakképzésben tanulók ingyenesen jutnak hozzá a tankönyvekhez, a kormány 1,2 millió diák családjának terheit csökkenti ezzel. Számos családot segít az ingyenes óvodai és iskolai étkezés – mondta Vitályos Eszter.
A kormányszóvivő Facebook-bejegyzésében kiemelte azt is, hogy a kormány az elmúlt időszakban több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre az egészségügyben.
Példaként említette azt is, hogy 1706 település szerezhetett be orvosi eszközöket mintegy 4 milliárd forintnyi összegből és 81 település 6,79 milliárd forintot költhetett orvosi szolgálati lakások építésére, felújítására, valamint több mint ezer új mentőautó állt szolgálatba. Az oktatásról szólva felidézte, hogy a baloldal a kormányzása alatt bezárt több száz iskolát, az utcára tett 14 ezer tanárt, megalázóan alacsony fizetésért dolgoztatta a tanárokat, valamint tandíjat vezetett be, illetve 748 iskolát úgy szüntettek meg, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt kirúgtak. Mindezek mellett folyamatosan emelték a tankönyvek árát és fizetős lett az óvodai és a bölcsődei étkeztetés.
Ezzel szemben évtizedek óta nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint az utóbbi években”
– fogalmazott Vitályos Eszter. Az elmúlt öt évben 5680 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében hazai forrásból jelenleg 220 projekt valósul meg országszerte, 57 új tanuszoda, 87 új tornaterem, 44 tanterem beruházás-fejlesztés, 31 új iskola és egy óvodafejlesztés, illetve építés – írta bejegyzésében a kormányszóvivő.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem véletlen, hogy a párt az egész kampány alatt igyekszik kerülni a téma mélyebb megvitatását.
Magyarország ki fog maradni a háborúból – szögezte le a kormányszóvivő.
Ezzel mondhatunk csak nemet Ukrajnának és Brüsszelnek – hangzott el a Kormányinfón.
A háború következtében komoly veszélybe került az ukrán nép hosszú távú fennmaradása.
Politikai kizárás érte hazánkat.
Ha hallgatott volna, bölcs maradt volna.
Szerinte az elnök ezzel védené meg népe „méltóságát és becsületét”.
Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
