Óriásit ment a negyedik MCC Feszt Esztergomban

Nyitókép: MCC FESZT

Minden rekordját megdöntötte az MCC Feszt: 49 ezren látogattak ki a Mathias Corvinus Collegium negyedik esztergomi közéleti és zenei fesztiváljára, amelyen sok más hasonló rendezvénnyel ellentétben biztonsági intézkedések nélkül, szabadon vehettek részt az érdeklődők. Augusztus 1-jétől 3-áig három napon át hét színpadon több mint száz beszélgetés, szakmai program zajlott le, melyet a látogatók a fő támogató Molnak, a Mol – Új Európa Alapítványnak, a kiemelt támogató Richternek, MBH Banknak és Suzukinak, a Kirchoff Hungáriának, a Főbernek, valamint az ügy mögé beálló többi vállalatnak köszönhetően ingyen élvezhettek. Esténként a főtéri Mol Nagyszínpad zenei színpaddá alakult, ahol ingyenes volt a részvétel a bulizóknak, ezenkívül három helyszínen hallgathatták a jegyet váltók Magyarország legjobb előadóitól a folk-, pop-, rock- és népzenét. Előadott Ákos és a Balkán Fanatik, a Follow the Flow és a Parno Graszt, a Budapest Bár és a Margaret Island, a Tankcsapda és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes – s a recept bevált: fiatalok és idősek egyaránt részt vettek a fesztivál szakmai és zenei részén, és a kétszer is lezúduló eső ellenére is tömegeket mozgattak meg a rendezvények.

Az eseményt immár hagyományosan kerekasztal-beszélgetés nyitotta nagy nemzetközi nevekkel: a nagyszínpadon Szalai Zoltán MCC-főigazgató, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője Sebastian Kurz osztrák exkancellárral, Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával, valamint Ján Figeľ veterán szlovák kereszténydemokrata politikussal, volt uniós biztossal és miniszterrel folytatott diskurzust. Kurz, aki már másodszor fogadta el a meg­hívást a rendezvényre, támogatásáról biztosította a magyar béketörekvést az ukrajnai háborúban: a mihamarabbi tűzszünet, majd közvetlen orosz–ukrán tárgyalás fontosságáról beszélt, hozzátéve, hogy bár Kijev a háború kezdetén ügyesen állt ellen, a helyzet nyugati szempontból ma nem halad, így kiút kell. A volt kancellár úgy értékelt, hogy az európai parlamenti választáson jobboldali forradalom nem történt, de jobbratolódás igen, ami neki azt jelenti, hogy az euró­pai­aknak elegük van a woke mozgalomból, klíma­politikából és az eltörlés kultúrájából. Ugyanezen a beszélgetésen Orbán Balázs leszögezte: ha valaki a békéről beszél, de támadja azokat, akik tesznek a felek közötti kommunikációért, az nem cselekszik racionálisan. Felhívta a figyelmet, hogy tavaly az ukrajnai háborúban úgy halt meg 150 ezer ember, hogy terület alig cserélt gazdát, így ezek az emberek gyakorlatilag a semmiért áldozták az életüket.

Szintén az első napon tartották azt a turisztikai panelt, melyen Orbán Ráhel, a BDPST-csoport kreatívigazgatója is részt vett Kovács Balázzsal, a Danubius Hotels vezérigazgatójával és Zsidai Zoltán Royjal, a Zsidai Group tulajdonosával. Megvilágította a ferihegyi repülőtér visszavásárlásának hátterét: szerinte mivel éveken keresztül ugyanaz volt a bécsi és a budapesti légikikötő üzemeltetője, vélelmezhe­tően nem volt érdekelt abban, hogy a Liszt Ferenc reptér ugyanúgy fejlődjön, ahogyan a schwechati; ebben állhat most be változás.

A szakmai programok szempontjából legsűrűbb második napon egy beszélgetésen Schwab Richárd, Magyarország talán legismertebb gasztro­enterológusa jelezte a túlsúllyal küszködőknek: a testtömeget leginkább az elfogyasztott kalóriák mennyisége szabályozza, ezért élethosszabbító hatású lehet harminc százalékkal visszavágni a napi kalóriamennyiséget – s hosszú távon pragmatikusabb nem reggelizni, mint meghagyni az ebéd harmadát. A színes életmódprogramok mellett közéleti témákról is szó esett a második napon, két magyar miniszter is felszólalt. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az európai uniós soros elnökségről, a magyar prioritásokról – versenyképességről, védelemiparról, bővítésről – beszélt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a honvédelmi tárca vezetője pedig a haderőfejlesztésről, kiemelve annak fegyverkezési és mentalitásbeli pillérjét. Szó volt az újonnan létrejött Patrióták Európáért képviselőcsoportról is, amelyről Frank Füredi, az MCC Brussels igazgatója, Bólya Boglárka miniszteri biztos, Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, valamint Eike Dohr, az Osztrák Szabadságpárt delegációjának tanácsadója beszélgettek. Füredi arra figyelmeztetett, hogy az európai jobboldali erőknek nem szabad ön­bizalomhiányban szenvedniük és megpróbálniuk játszani a jófiút az Európai Néppárt tiszteletének kivívásáért. Pappin szerint az európai politika fordulóponthoz érkezett: korábban hatékony lehetett az a fősodratú narratíva, hogy minden kérdésre liberális-föderalista válaszok helyesek, a jobb­oldali erők pedig mindössze negatív szereplők egy sikeresen fejlődő Európai Unióban, ám az előző három évben „a liberális institucionalista vezetésű EU drámai módon kudarcot vallott”, ön­állótlan lett, hibás döntéseket hozott a migrációról és az Ukrajna-politikáról. Hozzátette: ezt jelzi, hogy gyorsan össze tudott állni szuverenista erőkből az EP harmadik legnagyobb frakciója.

Szintén a második napon tartott előadást Chris Rufo, a harvardi plágiumbotrány kirobbantója, a Manhattan Institue vezető munkatársa, aki szerint ha valaki szembe megy a baloldali fősodorral, az komoly nehézségekkel néz szembe, és kiemelte a baloldali média elfogultságát is. Beszélt az euró­pai migrációs válságról is, hangsúlyozva, hogy a történtek Magyarország álláspontját igazolják. Az átalakuló világrendről szóló beszélgetésen Peter Frankopan brit sztártörténész leszögezte: a következő tíz év eseményei az elkövetkező évezredeket is meghatározzák majd. A német szólásszabadságról szóló panelben Kai Diekmann, a Bild korábbi főszerkesztője fejtette ki véleményét többek között a cancel culture jelenségének hatásairól. 

Ugyancsak ezen a napon került sor egy csípős újságíróvitára Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián, valamint Dull Szabolcs és Hont András között. Dull kifejtette, alapvetően egyetért azzal, hogy az állam vizsgálja a külföldi befolyásolási kísérleteket, s a lelkiismerete tiszta, mert vezetése alatt a Telex átláthatóan működött, Hont viszont pikáns megjegyzéseket tett a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársainak szellemi képességeire. Kacsoh Dániel, lapunk főszerkesztő-helyettese feltette a kérdést, hogy vajon lehet-e függetlennek nevezni olyan sajtó­termékeket, amelyek „a kormányváltás érdekében” beálltak a kampányban Magyar Péter mögé.

A harmadik nap legfontosabb közéleti megnyilvánulása Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélgetése volt Szalai Zoltánnal. A miniszter kifejtette: egyértelmű a jobbratolódás az Európai Parlamentben, s az, hogy a pozíciók elosztásából a Patriótákat kihagyták, az európai demokrácia és a szavazók arcul köpése, ám szerinte nem kell lemondani a teljes jobboldal összefogásának lehetőségéről. Úgy véli, lesz még olyan időszak, amikor a második legnagyobb csoportosulás jobboldali lesz. Beszélt arról is, hogy ha választania kellene egy kínai vagy egy német befektető között, az is-isre szavazna. Felhánytorgatta a liberális médiának, hogy nem foglalkozik azzal, hogy kerülő utakon egész Európa üzletel az oroszokkal. Szót ejtett az utóbbi hetekben a magyar köz­véleményt leg­inkább tematizáló külpolitikai ügyről, az ukrán Lukoil-szankcióról is, és kifejezetten élesen fogalmazott: „Az elmúlt napok tárgyalásai azt erősítették meg bennem, hogy egy Brüsszelből koordinált akcióról van szó. Odaszóltak Ukrajnának.”

Konstantin Kisin orosz–brit politikai kommentátor a Nyugat hanyatlásáról és az európai értékekhez való visszatérés szükségességéről beszélgetett Boris Kálnokyval. Szintén a zárónapon tartott előadást Samir Saran, az Observer Research Foundationnek, Ázsia egyik legbefolyásosabb agytrösztjének az elnöke, aki leszögezte: India következő évekbeli fejlődése a teljes globális növekedésnek a 15 százalékát adja majd. „Kül­politikánkban megjelennek azok a döntések, amelyek önöknél születnek, és hatással vannak arra, honnan jutunk alap­anyagokhoz, energiához. Így egymás történetét is írjuk” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: békét kell teremteni, és „távol kell tartani a világot a háborús impulzivitástól.”