Lázár János bejelentette: a kormány ötpontos akciótervet hirdet a közlekedés megújítására

Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Radikálisan nő Magyarországon a közösségi közlekedés iránti igény – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.

2024-ben eladtak tízmillió vármegye- és országbérletet. 2024 első fél évében húsz százalékkal nőtt az előző évhez képest azoknak a száma, akik a MÁV-ot, a Volánt vagy a HÉV-et választották.

2023-ban hatszáz millió közösségi utazás zajlott az államszervezésben Magyarországon, 2024-ben várhatóan nyolcszáz millió utazásra kerül sor.

„Ha nem lett volna a tarifareform és a vármegyebérlet, akkor nyilvánvalóan ez a szám nem növekedett volna ilyen módon” – értékelt a tárcavezető.

A tarifareform négymillió ötszázezer embernek hozott kedvezmény az első fél évben.

– vélekedett Lázár.

„Négyszázezer olyan nyugdíjas honfitársunk van, aki nem töltötte be a hatvanötödik életévét és március elseje óta díjmentes a helyközi közlekedés számára. Hétszázezer olyan tizennégy év alatti gyermek van, akinek díjmentessé tettük a közösségi közlekedést. Egymillió olyan tizennégy és huszonöt év közötti fiatal van, aki ötven százalékos kedvezménnyel utazik. Egymillió közalkalmazott kollégánknak, benne egészségügyi dolgozóknak, oktatásban szolgálatot teljesítőknek ötven százalékos kedvezményt biztosítunk előzetes regisztráció után, bármely alkalommal. Eddig tizenkettőt kaptak, most korlátlan számban vehetik igénybe ötven százalékos támogatással a közösségi közlekedést. Kétszázezer olyan nagycsalád van, akik ha együtt utaznak, ingyen utazhatnak, és kettőszáz nyolcvanezer tartósan beteg és fogyatékkal élő polgártársunk van, aki térítésmentesen veheti igénybe a MÁV és a Volán szolgáltatásait egyszerűsített körülmények és formák között” – sorolta a miniszter.

Lázár János a Budapesttel kötött tarifaközösséggel kapcsolatban elmondta, még a Fideszből is „megkóstolták” amiatt, hogy Karácsony Gergellyel a helyhatósági választások előtt ilyen megállapodást köt.

Aláhúzta: „Nem Karácsony Gergellyel álapodtam meg, hanem a budapestieknek szerettem volna segíteni”.

Egymillió-háromszázezer olyan budapesti van, aki az elmúlt fél esztendőben a megállapodás nyertese. Köztük kétszázezer budapesti nagydiák. Százezer olyan agglomerációban élő kisdiák van, aki térítésmentesen utazik. Négyszázezer budapesti felnőtt van, aki a vármegyebérlettel az egész megyében utazhat.

Lázár János azt is bejelentette: 

Az első ponttal kapcsolatban Lázár János elárulta, a kormányt támogatását élvezve szeptemberben szeretné az Országgyűlés elé vinni az új személyszállítási törvényt.

Az új jogszabály azt fogja tisztázni, milyen jogok illetik meg a magyar állampolgárokat a közlekedés területén.

„Nem kevesebbre vállalkozom, mint hogy  a közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá nyilvánítsuk” – fogalmazott.

Le kell fektetni, hogy közlekedés terén mi az, ami minimálisan megilleti a magyar polgárokat – hangsúlyozta.

Lázár javaslata az, hogy az állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat jogok illessék meg a személyszállítási törvény alapján.

Ez azt jelenti a miniszter tájékoztatása szerint, hogy a lakóhely és a járásközpont között a magyar állam köteles naponta háromszor, oda-vissza, átszállás nélkül közlekedést biztosítani.

Továbbá a járásközpontok és megyeszékhelyek között naponta minimum kétszer, oda-vissza, átszállás nélkül járatnak kell közlekednie, és ugyanez lenne érvényes a megyeszékhely és a főváros között.

Az akcióterv második pontja szerint Magyarországon vasútépítésbe kell kezdeni.

Lázár János közölte, nyolcezer kilométernyi vasútvonal maradt a trianoni Magyarországon, melyből jelenleg hatezerötszáz kilométert használunk.

„A kormány fölhatalmazott, hogy a kormány képviseletében az Európai Beruházási Bankhoz forduljak hitelkérelemmel. Magyarország minimálisan egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordul az EIB-hez, amit egymilliárd eurós saját erővel egészítve ki, mintegy 880 milliárd forintot meghaladó értékben egy új vasútépítési programba kezdünk. Az EIB-hitel harminc évre szólna és négy év alatt kellene megépítenünk ötszáz kilométer vasutat” – tájékoztatott.

Az említett ötszáz kilométerrel kapcsolatban közölte: mintegy tucatnyi pályafelújítást kell vállalnia a kormánynak. A leginkább forgalmas vasúti pályák, mint a Kiskunfélegyháza-Szeged, Székesfehérvár és térsége, Kőbánya-Kispest, Cegléd és térsége, hatvan és füzesabony térsége kap felújítást.

„Ugyanebből a 880 milliárd forintból villamosítunk és komplex fölíjútást is megvalósítunk. Újjáépítjük a Gubacsi hidat, Almásfüzitő és Komárom között vonalat korszerűsítünk, és felújítjuk a 142-es vonalat Lajosmizse és Kecskemét között” – mondta.

Hozzátette: az összegből vasúti digitalizációt is végrehajtanak a modernebb forgaomirányítás érdekében.

Pécs, Győr, Budapest, Hatvan, Miskolc és Sátoraljaújhely térségében pedig transzformátorokat építenek annak érdekében, hogy az energiaellátás stabilabb, meghibásodások száma és aránya pedig jóval kisebb legyen.

Harmadik pontként újra kell gondolni a járműbeszerzések rendszerét. Lázár János szerint az is egy lehetőség, hogy Magyarország magának gyártsa le a közlekedési eszközöket. 

A negyedik pont értelmében javítani kell az utasok kényelmén. Ennek érdekében új MÁV-applikáció jön 2025-ben. Továbbá felújítanák a vasútállomásokat és pályaudvarokat, köztük a budapesti Nyugati pályaudvart.

Az ötödik pont pedig arról szól, hogy újraszervezik a MÁV leányvállalatait. A tervek szerint a MÁV Zrt-nek három leányvállalata lesz. Az egyik a személyszállításért felel majd, a másik a pályaműködtetésért, a harmadik pedig ezen cégek kiszolgálásáért.