Soha ennyi megelőlegezett bizalom nem volt a cigányok felé, mint amennyit a következő hónapok kínálhatnak
A kormány az elmúlt másfél évtizedben mindent kidolgozott és mindent felkínált, hogy dolgozni és boldogulni lehessen.
Van még mit javítani, de így is jelentős előrelépés történt az elmúlt időszakban a romák munkaerőpiaci integrációjában.
Nyitókép: illusztráció (Fotó: MTI/Lehoczky Péter)
2015 óta jelentősen csökkent közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből, melyet a Magyar Nemzet mutatott be.
2022-ben a roma foglalkoztatottak 16,9 százaléka közfoglalkoztatottnak vallotta magát, 2015-ben pedig ugyanez az arány még 40,9 százalék volt.
Hozzá kell azonban rögtön tenni, a 16,9 százalék még mindig jóval meghaladja a nem romákra vonatkozó adatot.
„A foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése azt eredményezte, hogy 2015 és 2022 között a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 18–59 évesek aránya a romák esetében tíz százalékponttal csökkent, de még mindig 18,8 százalék volt, míg a nem romák esetében öt százalék alatt maradt” – idézte az elemzést a Magyar Nemzet.
„Az adatok azt mutatják, hogy 2015 és 2022 között a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2015 óta alapvetően egyenletes növekedés volt tapasztalható, amely a járvány hatására megtört.
A romák hátránya jelentősen nem mérséklődött, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 24 és 28 százalékpont körül alakult, 2022-ben 28 százalékpont volt. A romák munkanélküliségi rátája a 2015. évi 27,8 százalékról 2019-re 16,7 százalékra csökkent, az utóbbi három évben azonban ismét magasabb értékeket mutatott, 2022-ben 17,6 százalék volt” – összegezte a KSH eredményeit a lap.