sokan beszélnek a békéről, de kevesen tesznek érte.
Ha valaki a békéről beszél, de támadja azokat, akik tesznek a felek közötti kommunikációért, az nem cselekszik racionálisan. Ami elég, az elég, ez a konfliktus nem megoldható a csatamezőn – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója. 150 ezer ember halt meg tavaly, és alig cseréltek gazdát területek, tehát területi szempontból ezek az emberek a semmiért haltak meg. Ezért itt az ideje, hogy elkezdjünk dolgozni a nehéz békefolyamaton. Kijev és Moszkva el akarja érni a saját céljait, tehát külső játékosokra, nagyhatalmakra van szükség a közvetítéshez. Mindenki játszik ebben a játékban – Kína, Törökország, az USA, de még a Vatikán is –, csak Európa nem csinál semmit. Az EU azt ismételgetni, hogy a korábbi stratégia működni fog, ha erősebben küzdünk, győzni fogunk. Először helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat, aztán kell egy rövid tűzszünet, amely hatására megnyílhat a diskurzus a nehéz kérdésekről: nevezetesen, mi lesz Ukrajnával, és mi legyen a biztonsági szerkezet a NATO és Oroszország között?
Kurz hozzátette, hogy a blokkosodás gondolata nem tetszik neki, és vissza kell térni a globalizált világhoz. Az EU azt hiszi, hogy ők a világ közepe, de ezt senki más nem gondolja így. Figel utalt Francis Fukuyamára, akivel kapcsolatban Orbán Balázs megjegyezte, hogy szerinte egy neokon szerző. Fukuyama úgy érvelt, hogy a „rossz” nem-demokráciák, ha megváltoztatják viselkedésüket, csatlakozhatnak a „jó” emberekhez, és lesz egy egységes emberiség, azonos elvekkel és politikával. Ez az elképzelés megbukott. Eltérő civilizációk, eltérő életmódok emelkednek fel, vagy legalább teljesítenek olyan jól, mint Európa.
A liberálisok ezért kitaláltak egy új eszmét, miszerint készülni kell a nagy, végső összecsapásra a jó és rossz között.
A demokráciákat össze kell gyűjteni az előbbi táborba, és készülni kell. Ez egy neomarxista nézet, amit el kell vetni. Ezzel szemben áll a konnektivitás, amely segíthet végigvezetni hajónkat a turbulens időszakon.