Orbán Balázs kijelentette az MCC Feszt megnyitóján: a blokkosodás nem járható út, csakis a konnektivitás segíthet hazánknak átvészelni a viharos időket.
Fotó: MCC
A változást jelenti-e a 2024-es EP-választás és mikor lesz béke Ukrajnában? Ezekről a kérdésekről vitatkoztak az MCC Feszt első panelbeszélgetésén, ahol Sebastian Kurz volt osztrák szövetségi kancellár, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Ján Figel korábbi EU-s biztos vettek részt. A beszélgetés moderátora Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója volt. A főigazgató, illetve Hernádi Ádám polgármester és Erős Gábor országgyűlési képviselő köszöntő sorai után Szalai első kérdése az volt, ki, hogyan értékeli az EU-s választások eredményét?
Kurz szerint bár a lapok arról írtak, hogy forradalom történt, inkább eltolódás történt a jobboldal és a szélsőjobboldal felé.
A számokat kell nézni: bár a jobboldali pártok együtt növekedést értek el, forradalom azért nem történt, viszont a zöldek nagyon sokat vesztettek. Ez egy reakció is az elmúlt évek eseményeire: az embereknek elegük van a woke mozgalomból, abból, ahogyan küzdünk a klímaválság ellen, és a cancel culture-t is unják. Kurz arra hívta fel a figyelmet, hogy ha összeadjuk azokat, akik a változást hirdető jobb- és baloldali pártokra együttesen szavaztak, akkor a többség világosan változást akar.
Figel – miután megemlítette, hogy az MCC méltó módon ápolja Corvin Mátyás örökségét – arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben kevéssé lehetnek egységesek az EU-s intézmények, az egyes országokban eltérő tendenciák figyelhetők meg.
Nehéz idők állnak előttünk, de a legfontosabb érték az igazság, amelyből a béke is fakad.
Vissza kell térnünk alapvető értékeinkhez, csak így érhetjük el a békét, és minden más megoldás csak ezután következhet.
Orbán Balázs úgy véli, azt kell nézni, mi volt a választók fejében, miért szavaztak úgy, ahogyan szavaztak. Látszik, hogy a német és a francia vezetés nem olyan erős, mint régen, a britek pedig kiléptek, így a belső erőegyensúly elcsúszott.
A háború megváltoztatta Európát, a kelet-európai országok hangosabbak lettek.
Von der Leyen úgy tekint magára, mint az európai problémák megoldójára. Közölte, hogy geopolitikai bizottságot vezet, most már civilizációs kihívásokkal foglalkozó, politikai bizottságról van szó. Ezek a problémák a háború, a migráció, a világrend változása, a kereskedelmi politika és a zöld átállás. A Bizottság mindegyik téren döntéseket hozott, néha a tagállamok akarata ellenére. Azt állítják, hogy aki velük tart, a történelem jó oldalán van. Az európai választás arról szólt, hogy az emberek ezt másképp látták – aztán mégis megkapták ugyanazt a vezetést, mint eddig. Az EPP a választók feje felett belement a szokásos, bürokratikus EU-s egyezménybe, de hatalmas nyomás lesz rajtuk, mert eljött a lezárt határok ideje és az értelmetlen zöld politikák végének ideje – akár tetszik ez a brüsszeli elitnek, akár nem.
Figel utalt rá, hogy ha az EU-s intézmények nem képviselik a szavazókat, az a demokrácia-deficit jele. Kurtz szerint
a migráció terén sokat változott a diskurzus 2015 óta.
Akkor, ha azt mondtad, nekünk kéne eldöntenünk, ki jöhet be, akkor szélsőjobboldalinak neveztek. Most ez a fősodrat, tehát néhány év alatt nagy eltolódás volt. A megfelelő nézetek vallása azonban nem ugyanaz, mint a jó kivitelezés, és az EU nem tudja irányítani a migrációt. Kurz felidézte, hogy Ausztriában jól ment a nemzeti jobboldallal való kormányzás, mert alapvető kérdésekben sikerült egyetérteni, mint a migráció, a biztonság és a versenyképes üzleti környezet kialakítása. Kurz szerint a migráció terén most a legrosszabb logikát követjük: nem engedjük be a képzett munkaerőt, míg a szociális rendszert terhelő tömegeket beengedjük. Orbán hozzátette, hogy Magyarország éppen azért van hatalmas nyomás alatt, mert megvédjük határainkat és a schengeni határokat. Most azért büntetnek minket, mert azt állítják, hogy ha nem engedünk be bárkit, akkor az EU lojalitási klauzulájával megyünk szembe.
Orbán Balázs szerint
az egész nehéz időszak visszavezethető a háborúra.
Az európai hatalmi struktúra a háborús szempontra épül. Az európai elit és a brüsszeli elit mindenki távol akar tartani a hatalomból, aki mást gondolnak a háborúról, mint ők. A háború előtt mindenki arról beszélt, milyen nehéz lesz összehozni a koalíciót, majd néhány hét alatt hatalomba kerültek azok, akik katonailag akarják támogatni Ukrajnát, pl. Von der Leyen. Aki itt hatalomban akar lenni, annak deklarálnia kell, hogy támogatja a háborúpárti politikát. Figel szerint Kelet-Európa hangja azért is fontos, mert van tapasztalatunk a háborúval és a megszállással, és így nem csak azt érezzük át, min megy keresztül Ukrajna, hanem azt is tudjuk, hogy a békekeresés hangjának kell diadalmaskodnia.
Kurz szerint nincsen könnyű kiút ebből a helyzetből, de inkább ki kell próbálni a diplomáciai utakat, mint hogy nem próbáljuk ki őket. A volt kancellár szerint
tűzszünetre van szükség, később pedig közvetlen tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között.
Ez egyébként biztosan meg fog történni egy bizonyos ponton. Az amerikai választások persze löketet adhatnak ennek. Kezdetben mindenki meglepődött, Kiev milyen ügyesen áll ellen, és jó, hogy támogatták Ukrajnát, de most már nem halad nyugati szempontból a helyzet, hanem be van ragadva, ezért kell egy kiút.
Orbán Balázs szerint
sokan beszélnek a békéről, de kevesen tesznek érte.
Ha valaki a békéről beszél, de támadja azokat, akik tesznek a felek közötti kommunikációért, az nem cselekszik racionálisan. Ami elég, az elég, ez a konfliktus nem megoldható a csatamezőn – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója. 150 ezer ember halt meg tavaly, és alig cseréltek gazdát területek, tehát területi szempontból ezek az emberek a semmiért haltak meg. Ezért itt az ideje, hogy elkezdjünk dolgozni a nehéz békefolyamaton. Kijev és Moszkva el akarja érni a saját céljait, tehát külső játékosokra, nagyhatalmakra van szükség a közvetítéshez. Mindenki játszik ebben a játékban – Kína, Törökország, az USA, de még a Vatikán is –, csak Európa nem csinál semmit. Az EU azt ismételgetni, hogy a korábbi stratégia működni fog, ha erősebben küzdünk, győzni fogunk. Először helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat, aztán kell egy rövid tűzszünet, amely hatására megnyílhat a diskurzus a nehéz kérdésekről: nevezetesen, mi lesz Ukrajnával, és mi legyen a biztonsági szerkezet a NATO és Oroszország között?
Kurz hozzátette, hogy a blokkosodás gondolata nem tetszik neki, és vissza kell térni a globalizált világhoz. Az EU azt hiszi, hogy ők a világ közepe, de ezt senki más nem gondolja így. Figel utalt Francis Fukuyamára, akivel kapcsolatban Orbán Balázs megjegyezte, hogy szerinte egy neokon szerző. Fukuyama úgy érvelt, hogy a „rossz” nem-demokráciák, ha megváltoztatják viselkedésüket, csatlakozhatnak a „jó” emberekhez, és lesz egy egységes emberiség, azonos elvekkel és politikával. Ez az elképzelés megbukott. Eltérő civilizációk, eltérő életmódok emelkednek fel, vagy legalább teljesítenek olyan jól, mint Európa.
A liberálisok ezért kitaláltak egy új eszmét, miszerint készülni kell a nagy, végső összecsapásra a jó és rossz között.
A demokráciákat össze kell gyűjteni az előbbi táborba, és készülni kell. Ez egy neomarxista nézet, amit el kell vetni. Ezzel szemben áll a konnektivitás, amely segíthet végigvezetni hajónkat a turbulens időszakon.
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Igor Lukšić korábbi montenegrói miniszterelnök hosszú távon támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, de szerinte egyetlen ország sem előzheti meg gyorsított eljárással a Nyugat-Balkán több évtizede várakozó országait.
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Az, hogy minden rosszat csökkentünk, minden jót emelünk, és mindehhez egy fillér plusz adó beszedésére sincsen szükség, üzletemberhez méltatlan bohóckodás. Kohán Mátyás írása.
Az amerikai elnök az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a drámai veszteségszámokat is megemlítette.
Egyre több országnak van elege.
Nagy bajban van Zelenszkij.
Ebből tanulni kell.
Bevetetették Laci bácsit is.
