A kormány folytatni kívánja a magyarság történetéről szóló hazug legendáriumok hagyományát, ismét előrángatva a „mi vagyunk a kereszténység védőbástyája” hazug narratívát.
Nyitókép: Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
„Mutatja-e az összeomlás jeleit, nem a magyar társadalom, csak a magyar politikai rendszer? Ennek egyelőre nyoma sincs. A Pew Research amerikai közvélemény-kutató cég a napokban hozta nyilvánosságra a világ országait a lakosság vallásossága szempontjából vizsgáló kutatását. Eszerint Magyarország a világ legvallástalanabb országai közé tartozik: mindössze a felnőtt lakosság 14 százaléka mondta azt, hogy a vallásosság nagyon fontos szerepet játszik az életében, amivel a vizsgált 102 ország közül a 86. helyet érte el.
Ugyancsak az utolsó ötödbe kerültünk aszerint, hogy hányan vannak, akik minden nap imádkoznak. Amúgy nem jutottunk rossz társaságba; nálunk is kevesebb gyakorló hívő van Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban, Észtországban, Svédországban, Finnországban, Japánban (ahol a világon a legkevesebb gyakorló hívő él). Mindez nem meglepő: a 2022-es hazai népszámlálás során a lakosság 40 százaléka nem kívánt nyilatkozni felekezeti hovatartozásáról, és 2011 óta jelentősen csökkent a nagy történelmi – katolikus, református – egyházak híveinek száma.
Ezt is ajánljuk a témában
Mintha azt vésné valaki a talapzat köveire: Szeretlek, Julis! Attól, hogy azt faragja a kövekre: Szeretlek, Jézus!, a falfirka csak falfirka marad – írja a főszerkesztő.
Összességében pedig tíz év alatt felére csökkent az önmagukat vallásosoknak vallók száma. Az életkorral ráadásul csökken az ő számuk is; a fiatalok közül csak néhány százalék vallja magát gyakorló hívőnek, ami annak ismeretében különösen elgondolkodtató, hogy egyre több közoktatási intézmény került az elmúlt 14 évben az egyházak kezébe. Mindez csak azért érdekes, mert a Szabadság-szoborra biggyesztett kereszttel a kormány folytatni kívánja a magyarság történetéről szóló hazug legendáriumok hagyományát, ismét előrángatva a »mi vagyunk a kereszténység védőbástyája« hazug narratívát.
Simicskó szerint tehát a Szabadság-szobor új keresztjével mutatunk példát a hanyatló Nyugatnak. De azért van itt nem csekély anyagi érdek is. A Citadella felújítását ugyanis két NER-közeli cég végzi: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és Garancsi István Market Építő Zrt.-je. A kereszt sorsa már akkor eldőlt, amikor egy csálé agyban ötletként megszületett.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Bábel Balázs a kereszt ellen titlakozó Hofher József szerzetesről úgy nyilatkozott: az egyházban csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a szentháromság, tehát a hittitkok, a hitletétemény, emellett mindenkinek lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra.
Egyelőre nem sok kormányzást láttunk. Kovács András írása.
Szorosan együtt kívánnak működni a magyar hatóságokkal...
Bár a parlament tavaszi ülésszaka hétfőn véget ért, a kormány kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását öt előterjesztés megtárgyalására.
A lépések túlmutatnak az EU korrupcióellenes követelményein.
A 2026/2027. tanév rendje több változást is tartalmaz a korábbi évekhez képest.
A terv magába foglalja a zajvédelmi intézkedéseket, valós idejű zaj,- és levegőminőség-mérési rendszerek telepítését, valamint a helyi társadalmi szerepvállalás további erősítését.
A privát cégek ma olyan infrastruktúrát birtokolnak, amely nélkülözhetetlen a kommunikációhoz, utazáshoz, fizetéshez, és ez mindent megváltoztatott. Randy E. Barnett, a Georgetown University alkotmányjog-professzora volt az MCC vendége!
Kiakadtak a humanitárius és baloldali szervezetek.
Többen is elkezdtek bizakodni a magyar miniszterelnök lépése után.
