Apad az érdeklődés, egyre kevesebb embert vonzanak Magyar Péter programjai
A Tisza Párt elnökének nőtt az elutasítottsága, míg novemberben 12 százalékkal voltak többen az őt nem kedvelő választók, ez az arány decemberre 18 százalékra emelkedett.
Több pártban is vezetőváltással reagált az ellenzék a júniusi választási kudarcra, de van, aki megingathatatlanul hisz saját magában és politikájában. Körképünk.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt
Másfél hónap telt el a baloldalnak nagy megrázkódtatással végződő június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választás óta, és bár történtek változások,
az ellenzék láthatóan továbbra is sokkban van, és a sötétben tapogatózik a folytatásról.
Az előző hetek megnyilatkozásaiból annyi leszűrhető, hogy Magyar Péter megjelenése és pártjának szereplése leginkább a Demokratikus Koalíciót zaklatta fel: Gyurcsány Ferencék hosszú évek alatt, sziszifuszi munkával összehozott ellenzéki vezető szerepe Varga Judit exférjének megjelenésével egy csapásra elszállt, és ez szúrja a bukott miniszterelnök szemét.
Gyurcsány azonban hiába vesztett el pártvezetőként a Fidesszel szemben immár tíz választást,
minden egyes alkalommal ugyanarra a végkövetkeztetésre jut. Bár ennyien és ennyire nyíltan még sosem adtak hangot saját politikai közösségéből azon véleményüknek, hogy eljött a távozás ideje, ez legfeljebb pillanatokra zökkentette ki a DK vezérét, aki hosszas helyzetelemzés után sem szerzett meglepetést azzal, hogy a helyén marad, és
másokat okol a sorozatos kudarcért.
Hiába a Medián legfrissebb felmérése, amely szerint már az ellenzéki választók 80 százaléka látja úgy, hogy „Gyurcsány Ferenc meghatározó részvétele inkább akadályozza, mint segíti a baloldal sikerét”, ő egyre hangosabban kürtöli világgá, hogy esze ágában sincs visszavonulni. Sőt, a DK-vezér igen aktívvá vált, sorra adja az interjúkat az ellenzéki médiumoknak, miközben néhány naponta
hosszas morálpolitikai elemzésekben fejti ki, hogy miért tartja továbbra is saját magát és pártját az egyetlen megoldásnak Orbán Viktor leváltására.
Mostani kommunikációja kifejezetten agresszív, nekiment már a „független” médiának, majd legutóbb az értelmiségnek, de nem mulasztja el, hogy rendre beszólogasson és vitába keveredjen Magyar Péterrel, akit legutóbb éppen a „hablaty ember” kifejezéssel illetett.
Valóságérzékelését ugyanakkor jól mutatja, hogy egyik legutóbbi interjújában azt ecsetelte, mennyire
pokolian jól szolgálja a hazáját az általa vezetett közösséggel együtt”, és akár pápa is lehetne belőle, hiszen „megfelel az alapfeltételeknek”.
Az eddig előretolt Dobrev Klára közben fájó szívvel oszlatta fel egyébként is legfeljebb pr-fogásnak tekinthető árnyékkormányát, és a jelek szerint Brüsszelbe „vonult vissza”, elfoglalva a DK két európai parlamenti mandátumának egyikét. Ő onnan lövöldözik tovább Orbán Viktorra és most már Magyar Péterre is.
Miközben Gyurcsányék továbbra is másokban látják a sorozatos vereségek okát,
a többi párt sorcserékkel, vezetőváltással reagált a súlyos kudarcra.
Így tett az évek óta lejtmenetben lévő Magyar Szocialista Párt, amely a választás előtt egy a DK-val és a Párbeszéd-Zöldekkel kötött, 2026-ig tervezett hármas szövetségben látta a megmaradás zálogát, ám ez a terve dugába dőlt. A szervezet leköszönő társelnöke, Komjáthi Imre egy hónappal a választás után okafogyottnak nevezte a szövetséget, mint fogalmazott, „a megállapodás papíron létezik, de a tartalmi elemei miatt, amelyek fölött elszállt az idő, más lett a politikai helyzet, a gyakorlatban nem tud működni”. Komjáthi mellett a másik társelnök, Kunhalmi Ágnes is benyújtotta lemondását, de a szeptemberi pártkongresszusig még maradnak pozíciójukban.
Komjáthi egyébként esélyes arra, hogy újraválasszák, de immár úgy, hogy ne kelljen osztozkodnia a pártvezetésen.
A politikus, bár elismerte a súlyos vereséget, az MSZP jövőjével kapcsolatban abba kapaszkodik, hogy a szocialisták a vármegyei pártlistákon – ahol önállóan indultak – csaknem ötszázalékos eredményt tudtak felmutatni június 9-én. A párt agóniáját közben olyan hírek is erősítik, mint hogy nemrég megszabadultak Villányi úti székházuktól.
A felbomlani látszó hármas szövetség kapcsán érdemes egy pillanatra kitérni a trió mérhetetlen támogatottságú tagjára, a Párbeszéd-Zöldekre, amely nem váltotta le társelnökeit; a főpolgármesteri posztot többfordulós jogi vitát és újraszámlálást követően megtartó Karácsony Gergely pártját továbbra is Szabó Rebeka és Barabás Richárd vezeti.
Erről szóló közleményükben azonban csak olyan közhelyek pufogtatására futotta,
miszerint a jövőben egy megújuló baloldali, progresszív erő kialakításán, megerősítésén kívánnak dolgozni.
Karácsonyékkal szemben teljes sorcserét hajtott végre a Momentum, amelynek a választás előtt visszatérő régi-új elnöke, Donáth Anna már a voksolás másnapján – vállalva a felelősséget – bejelentette távozását. A kudarc legfájóbb része, hogy sem ő, sem Cseh Katalin nem tudta megtartani európai parlamenti mandátumát, miután a párt listájára csupán a választók 3,7 százaléka szavazott.
A Momentum egy hónappal a választás után tartott tisztújítást, amelyen a párt korábbi alelnökének, Tompos Mártonnak szavazott bizalmat a tagság, hogy vezesse tovább az alakulatot.
A posztra bejelentkezett a büntetőeljárás alatt álló korábbi elnök, Fekete-Győr András is, akit Tompos csak szoros versenyben tudott legyőzni.
A mindössze háromszavazatnyi különbség pedig nem azt jelzi, hogy az egész Momentum egy emberként állna az új elnök mögött. A párt vezetéséből Donáthon kívül olyan meghatározó nevek is távoztak, mint Soproni Tamás, Orosz Anna és Hajnal Miklós.
Az új vezető – aki abban látja támogatottságuk jelentős megcsappanását, hogy „a Momentumhoz nehéz volt kapcsolódni” – mindenesetre a megválasztása után kevesebb beszédet és több cselekvést ígért, és behozott egy új fogalmat: a „szolgáltató pártot”. A vidéken gyakorlatilag semmilyen beágyazottsággal és szavazói bázissal nem rendelkező Momentumnak leginkább azzal a problémával kell majd megküzdenie, hogy
Magyar Péter pártja a kutatások szerint leginkább tőle és a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól vett el szavazókat.
Ha már kutyapárt, Kovács Gergőék vegyesen szerepeltek a választáson, hiszen bár EP-mandátumot nem szereztek, de szavazatszámban majdnem beérték a Momentumot, bejutottak a Fővárosi Közgyűlésbe, és a pártelnök elhódította a XII. kerületi polgármesteri posztot. Ezért náluk nem hozott különösebb felfordulást a választási eredmény.
Velük szemben az identitását elvesztő, éve óta saját magát kereső Jobbik-Konzervatívok is hatalmasat bukott június 9-én, aminek az lett az eredménye, hogy a párt elnöksége már a választás másnapján döntött a mielőbbi tisztújításról. A Gyöngyösi Márton vezette Jobbik még az 1 százalékot sem tudta elérni az EP-voksoláson, miközben 2019-ben még 6,34 százalékot hozott.
Június végén megtartották a kongresszust, amelyen az országos politikában ismeretlen Adorján Bélát választották pártelnöknek, méghozzá több mint 90 százalékos szavazataránnyal.
Róla annyit lehet tudni, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés tagja, és vásárosnaményi önkormányzati képviselő. Ahogy közleményében a Jobbik fogalmazott, Adorján megválasztásával arra vállalkozott, hogy visszavezesse a pártot korábbi legjobb önmagához, „ahhoz, amikor radikális őszinteséggel mondtuk ki a hétköznapi emberek égető problémáit, és minden eszközünkkel azon voltunk, hogy megoldást találjunk rájuk”.