Kétségbeesve kapálóznak az albán pékségek és fagyizók, már megint a fogyasztók kárára

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

Terjedelmes összeállítást közölt a Magyar Nemzet az albán pékségekről és fagyizókról. 

Mint írták, a már április végétől rikító színű finomságokat kínáló fagyizók kínálatának árnyalatai között nem ritka, hogy a vásárlók nem tudnak különbséget tenni. 

A lap megkeresésére a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, Erdélyi Balázs elmondta, hogy ezek a vendéglátóhelyek csak minimális díszítéssel dolgoznak, 

Erdélyi arra is felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett „albán fagyik” általában vízből, rengeteg cukorból, túladagolt állományjavítókból, festékből és aromából állnak, minimális gyümölcstartalommal. Utóbbi nem is biztos, hogy van bennük,  – vélekedett az Ipartestület szakmai elnöke.

A szakember továbbá arra is figyelmeztetett, hogy e „finomságok” esetén beltartalmi értékekről sem beszélhetünk, és „én megkockáztatnám azt is, hogy 

– fogalmazott Erdélyi Balázs.

„A külcsín sokszor köszönőviszonyban sincs a termék fantázianevével”

A Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József is súlyos hibákról beszélt. Megjegyezte, az albán péktermékeket jobbára kétféle alaptésztából készítik, szépek és nagyok, 

Septe hangsúlyozta, hogy a pékségek receptúrája és a technológiája sem felel meg a Magyar élelmiszerkönyv előírásainak, de egy nagyobb ügyre is rávilágított.

„Tapasztalataik szerint gyakori ezekben az üzletekben a számlaadási kötelezettség elmulasztása, illetve a pénztárgépekkel való manipulálás, amellyel az adórendszert próbálják kijátszani”. De a pékszövetség információi szerint a munkaerőt sem jelentik be.

Az összeállításban kitértek arra, hogy hivatalos információ nincs arról, hogy hány albán pékséget ellenőrzött eddig a hatóság – miután ezek hivatalosan nem „albán pékségként” vannak nyilvántartva –, de a Nébih rögzíti: 

 és bár az megállapítható, hogy az egyes külföldi tulajdonú (és nem csak „albán”) pékségek között nagy különbségek vannak a szabályszerűségben és késztermékeik minőségében is, mégsem lehet általánosan kijelenteni, hogy a külföldi tulajdonú pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének.

A cikkben leszögezték, ahol szabálytalanságot állapít meg a hatóság, az ellenőrzések gyakorisága megnövekszik. 

Ne az ár legyen a döntésnél a meghatározó

A megkérdezett szakértők azt javasolták, hogy ahol a termékek minőségét jellemzően a gyártó által összeállított gyártmánylap határozza meg, mérlegeljen a fogyasztó: 

azonnal jelzi a vállalkozó felé a termék minőségével kapcsolatos negatív véleményét, így befolyásolni tudja annak minőségét is.

A Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, megjegyezte, ne az ár legyen a vásárlók döntésénél a meghatározó, inkább vegyenek kisebb mennyiséget – esetleg ritkábban –, de a valódi minőségből.

– jelentette ki Erdélyi Balázs.