Háború a turulszobor ellen

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP

„A magyar állam és a magyar nemzet jelképei nem válhatnak mindennapi pitiáner politikai játszadozások, pláne szélsőbaloldali ­ideológiák megszállottainak áldozatává. Ez egyfelől önbecsülés kérdése, másfelől a gyógyulóban lévő nemzetlélek megóvása és erősítése szempontjából egyenesen életbevágó.

E közhelyszerű megállapításnak sajnálatos aktualitást ad, hogy Budapest székesfőváros történetének legkártékonyabb főpolgármestere, a mindössze 41 szavazatnyi többséggel hivatalába ragadt gyurcsányista Karácsony Gergely provokatív módon ismét kitűzte a Városházára az életellenes LMBTQ-mozgalom szivárványos zászlóját.

Vagyis egy közpénzből működő közintézményt egy szélsőséges politikai ideológia propagandájának szolgálatába aljasított. És persze ugyanezt megtették más magyarellenes baloldali önkormányzati vezetők is, Karácsony csak a jéghegy csúcsa, de fővárosi vezetőként a legerőteljesebb szimbólum.

Ne feledjük, ugyanezek minden alkalommal telesírják a bolygót kelettől nyugatig, amikor a magyar kormány tájékoztató kampányokat indít fontos sorskérdésekben: az illegális migrációról és annak hátteréről, a hazánkat gyarmatosítani akaró Soros-birodalom gazemberségeiről vagy épp az Egyesült Államok Ukrajna területén zajló proxyháborújáról. Ilyenkor agyvérzésig felháborodnak, közpénzből folytatott propagandáról ordítoznak, holott ezek olyan, valóságos sorskérdések, amelyek minden magyart érintenek.

Az LMBTQ-elmebaj, vagyis a sajnálatos különböző szexuális defektusok, identitás- és testképzavarok őrülete nem ilyen, ez csak egy törpe kisebbség törpe kisebbségének mániája. Eredendően magánügy, aminek semmi keresnivalója az utcán, pláne közintézményekben. Persze tudjuk jól, az erőszakos propaganda célja az egészséges önazonosság, a normális, keresztény kultúra maradékának lerombolása, a tapasztalatlan, jóhiszemű fiatal nemzedékek agyának totális átmosása.”

***