Elegünk van a brüsszeli mészárszékből irányított háborús pszichózisból!

Nyitókép: DANIEL KARMANN / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

„Az országok vezetőinek és diplomatáinak együtt kell dolgozniuk a viták békés rendezésén. A nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, fontos szerepet játszanak a békefenntartásban és a konfliktusok megelőzésében. Most mégis úgy tűnik, mintha mindez már semmit sem számítana. Mert a háború biznisz is. Hiszen amit leromboltak, újjá kell építeni… semmit sem adnak ingyen. És ennek útjában áll Magyarország.

Orbán Viktor kormánya nem csupán az illegális migrációt állította meg 2015-ben, de gyakorlatilag blokkolja a harmadik világháború kitörését. Súlyos kijelentés, kemény gondolat. De nézzünk szembe a tényekkel: ha a magyar kormány engedné a NATO-csapatok számára, hogy Ukrajna területére szárazföldi csapatokat vezényeljenek, annak súlyos következménye lenne, ami akár az egész világra kiterjedő konfliktussá válna. Persze a fejlett nyugaton már elkezdték a társadalom érzékenyítését egy esetleges háborúra Oroszországgal, amit állítólag »jól fogadtak«. Néha tényleg az az érzésem, hogy a világ nagy része megkergült. Ép ésszel felfoghatatlan, hogyan lehet egy társadalmat olyan szinten befolyásolni, hogy ne fogják fel: a saját életükkel, gyermekeik jövőjével hazárdíroznak.

»Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak »Háború« van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok.« (Fekete István)

Háború mellett csak az kampányol, aki nem élte át, milyen folyamatos rettegésben élni, aki még nem járt harctéren és nem kellett megküzdenie senkivel az éltéért. Tőlünk néhány száz kilométerre két éve tart az iszonyat, megrázó képsorokat láthatunk naponta, ahol halomra ölik egymást az emberek. És tudják, mi a legborzalmasabb? Hogy még csak fel sem kapják a fejüket egy-egy ilyen hír hallatán. Az emberekhez csak az jut el, hogy valahol már megint öldökölnek, megint meghalt ennyi vagy annyi katona és civil áldozat is van – de abba már nem gondolnak bele, hogy ők is valakinek az édesanyja, a testvére vagy a szerelme volt. Hogy jutottunk el idáig? Milyen vészcsengőt kell megnyomni ahhoz, hogy felfogják végre Európában: a háborús politikának véget kell vetni, mert az egyenesen a halálba visz?

Bízom benne, hogy a vasárnapi EP-választás eredménye az lesz, hogy végre leválthatjuk a háborút favorizáló eszement politikusokat. És ez most tényleg csak rajtunk, szavazókon múlik”

***