A nagyobb nemzetközi, kattintásvadász turisztikai oldalak több kárt okoznak, mint a fel-felbukkanó soviniszta töltetű oldalak.
Nyitókép: BLANCHOT Philippe / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP
„Magyar szemmel mára a történelemhamisítás egyik legvadabb táptalajává vált a legnagyobb közösségi oldal, a Facebook. Aki valamelyest járatos a magyar és a világtörténelem alapvető összefüggéseiben, ugyanakkor tisztában van a határok változásának kérdéskörével, a bevett kronológiával, a térképek és a régi képeslapok dokumentumértékű világával, az számtalan alkalommal találkozhat olyan semmiből előbukkanó internetes oldalakkal, amelyek csuklóból ferdítik, sőt a legtöbb esetben egyenesen tagadják a Kárpát-medencei magyar múltat.
A szélrózsa minden irányából áradnak a hamis információk, amelyek döntő többsége szemmel láthatóan a szomszéd nemzetek frusztrációjából ered. A magyar identitás, kultúra és történelem froclizása az interneten mindennapos játékszer lett. Aki néha mellénk áll, egyáltalán számba vesz az utódállamok oldaláról, az fehér hollónak számít.
Végvári vitéznek érezheti magát az a magyar Facebook-felhasználó, aki beleáll olyan internetes vitába, amelyben nemhogy a történeti időszámítás, de a Kárpát-medencei történelmi minimum kérdéseiben sincs egyetértés. A probléma viszont nem eredendően térségi indíttatású:
a nagyobb nemzetközi, kattintásvadász turisztikai oldalak több kárt okoznak, mint a fel-felbukkanó soviniszta töltetű oldalak.
Jó példa erre a mintegy 52 ezer fős követőtáború NRI Travelogue nevű Facebook-oldal, amely azzal hirdeti magát, hogy értékes információkat ad utazástervezéshez. Hogy a világ melyik fertájáról szerkesztik, azt homály fedi. A Facebook nyilván a keresési preferenciáim alapján jelenítette meg számomra a semmiből (?) azt a bejegyzésüket, amely a Felvidék legimpozánsabb erősségét, Szepesvárt mutatja be pazar környezetében, madártávlatból.
Magyarként nyomban összeszorul a szív, hogy jelenleg más ország birtokolja a hatalmas, Árpád-kori hegyi erődöt, amelyről Trianonig – nyilvánvaló módon – csak magyar képeslapok jelentek meg, köztük többnyelvűek. Ám az NRI Travelogue bejegyzése tisztán szlovák várként tünteti fel Szepest, pedig annak falai még a tatárjárás előtt épültek magyar királyi utasításra, akkor, amikor Szlovákia még a kanyarban sem volt. De mégis, a szűkszavú, ám annál nagyobb aktivitást generált bejegyzés csak ennyit közöl: »Spiš Castle, Slovakia«. A felirat mellett pedig ott lobog még a szlovák zászló ikonja is.”
***