A magyar elnökség várhatóan centrumba helyezi Közép-Európát.
Hazánk 2024 második felében másodszor viszi az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Először 2011-ben volt erre lehetőségünk. Ezúttal is előttünk Spanyolország, majd közvetlenül Belgium, utánunk pedig Lengyelország látja el a tisztséget. Az egymás után következő országok együttműködnek, és elnökségi triókat alkotnak. A tagállami szakterületi vezetőket összefogó testületet soros elnökként irányító kormányzat szervezi meg és vezeti le az üléseket, meghatározza a napirendet, a munkaprogramot, és persze párbeszédet folytat az Európai Unió Tanácsa nevében az EU egyéb intézményeivel – leginkább az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal.
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani az uniós kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó?
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Megrettent a hírügynökség az új és erős szövetségesektől.
Ennek a „tragikus folyamatnak” csak az szabhat gátat a szervezet szerint, ha az Unió a lehető legkeményebb rendvédelmi eszközökkel lép fel a gyűlöletkeltés ellen.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Olaf Scholz német kancellár.
Azt azonban elutasította, hogy Trump tárgyalásokra kényszerítené Ukrajnát Oroszországgal.
