„Lássuk Ukrajnát: háborúban minden hanyatlik. Hanyatlik a gazdaság, hanyatlik a haza és maguk az emberek is” – figyelmeztetett keddi, tiszaújvárosi beruházással kapcsolatos köszöntőjében a miniszterelnök. Tudósításunk!
Nyitókép: Luka Dakskobler/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
A Mol és a Thyssenkrupp szoros együttműködésének köszönhetően felépült a Poliol Komplexum, a Mol csoport legnagyobb organikus beruházása. Orbán Viktor miniszterelnök élőben jelentkezett a MOL gyárátadójának helyszínéről, amelyről a kormányfő közösségi oldalán kedden megosztott bejegyzésében adott tájékoztatást.
Mint beszéde elején a kormányfő rámutatott: „a MOL Magyarország legnagyobb és legsikeresebb vállalata és láthatjuk, ha ők megépítenek valamit – ahogy a hadseregben mondták – az meg van építve.”
A helyzet az, hogy Magyarország és ha a határon túli magyarokra gondolunk, akkor az egész magyar nemzet sokat köszönhet a MOL-nak”
húzta alá a miniszterlenök. Mint felidézte: a kommunizmus privatizációs kótyavelései után „a MOL maradt az egyetlen komolyan vehető magyar cég, amely sikeres volt a legnehezebb időkben is. Ha ez nem így lett volna, Magyarország sokkal nagyobb sebeket kapott volna a rendszerváltáskor és a kétezres években is, a baloldal dicstelen kormányzásának idején”.
A „MOL ugyanazt az utat járja be, mint a magyar gazdaság” – fogalmazott a kormányfő. Húsz évvel ezelőtt a Mol tevékenységi köre a kőolajkereskedelemre korlátozódott. Azonban, mint a miniszterelnök rámutatott, a vállalat Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató idején kezdett régiós terjeszkedésbe, „a hagyományos mellett biogáz és biodízel üzemet hoztak létre, beléptek a szállítmányozási piacra és legújabban a hulladékgazdálkodásban is megkerülhetetlenné váltak” – részletezte a miniszterelnök.
„Olyan ez, mint a céllövöldében: azt a célpontot a legnehezebb kilőni, amelyet a legtöbb hurkapálca tart. A MOL is így áll a lábán” – tette hozzá hasonlatként. Rámutatva: „nem csoda, hogy a MOL Magyarország legértékesebb, több lábon álló vállalatává vált”.
A kormányfő szerint ugyanis a MOL termelési lánccá is tudott válni. A Tiszaújvárosi beruházásról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott:
amit itt gyártani fognak, a poliol, azt mi laikusok hívhatjuk a műanyaggyártás svájci bicskájának. Mindenre jó. Az autóipartól, a bútorgyártáson át, az építő-, és textiliparig, mindenhol szükség van rá.
Azzal főzünk, ami van, és azt gyártjuk, ami mindenhez jó. Egyszerű, mint a pofon, mégis kevesen képesek rá. A MOL képes volt, gratulálunk hozzá” – fogalmazott a miniszterelnök.
Kapcsolódó vélemény
A feladat nem kicsi, és a jóléthez vezető út most talán nehezebb, mint valaha.
„Ahogy a MOL több lábra állt, feljebb lépett az értékláncokban és egyre értékesebbé vált, mindez megtört a magyar nemzetgazdasággal is” – fogalmazott a kormányfő. „Több lábra álltunk, diverzifikáltunk, feljebb akarunk lépni a termelési láncokban, és egyre értékesebbé akarjuk tenni Magyarországot. Ezt nevezzük a konnektivitás magyar stratégiájának” – részletezte Orbán Viktor.
„Új energia-tranzitútvonalakat építettünk ki. Földgázt szerzünk be Katarból, zöld áramot fogunk vásárolni Azerbajdzsánból, növeljük a napenergia-kapacitásainkat, közben új atomerőművet építünk, annak érdekében, hogy minél kevésbé legyünk kiszolgáltatva a tőlünk független, világpiaci folyamatoknak” – tájékoztatott a miniszterelnök.
„Szükségünk is lesz a sok energiára” – mutatott rá Orbán Viktor.
Terveink szerint az ország villamosenergia-igénye 50 százalékkal nőni fog 2030-ig.
Dióhéjban ez azért lesz így, mert a legfejlettebb iparágakat honosítjuk meg Magyarországon. Arra vállalkoztunk, hogy a keleti nyersanyagok és erőforrások, és a nyugati technika és knowhow találkozási pontjává tegyük Magyarországot” – részletezte a kormányfő.
„Lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöld energia gyártásához és tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorsterűbb információs és technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebblépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer és a vegyiiparban is” – sorolta Orbán Viktor.
Mint a miniszterelnök rámutatott: a magyar iparstratégiának fontos eleme, hogy állami eszközökkel ösztönözzék, hogy a magyar cégek lépjenek ki a külföldi piacokra, hiszen megnőtt a magyar ipar. „Külföldön kell befektetni, onnan érdemes hazohozni a profitot annak érdekében, hogy a magyarországon termelő multicégek által kivitt profitot ellensúlyozzuk és néhány év alatt beálljon a tőkeegyensúly a magyar gazdaságban” – foglalta össze.
Ennek érdekében „a terveink szerint a meglévő 12 ezer ma külföldön tevékenykedő, vagy külföldre szállítai képes cég mellé, 5 ezer ú KKV-t fogunk támogatni, hogy erre a szintre léphessenek, erre hamarosan programot is fogunk hirdetni” – jelentette be a miniszterelnök.
A magyar iparstratégia „ambíciózus és nagyratörő, de két lábbal áll a földön”
– húzta alá a miniszterelnök, azonban mint mondta erre két okunk is van.
Az egyik, hogy „a mai Európai politika nem támogatja az ipart”, „korlátozni, leépíteni akarja. Ezt ő zöldítésnek hívja, de valójában rengeteg ipari kapacitást veszítünk el az ún. zöldítés rosszul megtervezett folyamatában” – fogalmazott.
Míg a másik veszély pedig a háború. „Nincs messze. Látjuk Ukrajnát, látjuk, mi történik ott. A háborúban valójában nincs szükség bútoriparra, textiliparra, autóiparra, nincs szükség kreatív iparágakra, sokkal kevesebb fogyasztási cikkre van szükség, de még a békeidőből ismert, széles skálájú élelmiszeripar sem kell”, hiszen „háborúban mindenki csupán hadianyagot és lőszert gyárt” – mutatott rá a miniszterelnök.
„A háborúban a munkaerő nem a gyárba megy, hanem a frontra viszik”. „Lássuk Ukrajnát: háborúban minden hanyatlik. Hanyatlik a gazdaság, hanyatlik a haza és maguk az emberek is”
– figyelmeztetett a miniszterelnök.
„Sokan vannak ma Európában, akik mégis háborúba vezetnék a kontinenst és ebbe belerángatnák Magyarországot is. Ezért a nagy gazdasági tervek mellett figyelmet és energiát kell szerntelni arra, hogy ezeket az erőket megfékezzük, visszaszorítsuk és letörjük” – fogalmazott a kormányfő,
mindenkit arra biztatva, hogy „június 9-én menjen el, és vegyen részt a választásokon. Vegyen részt a helyi vezetők megválasztásában, és vegyen részt az európai választáson is, mert a háború és a béke kérdésében ez a választás sorsdöntő lesz. Kérem önöket, menjenek el és álljanak ki a béke mellett! Segítsenek elzavarni a brüsszeli háborús héjjákat!”
– fogalmazott a kormányfő. „Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy „folytatódhasson az az iparpolitikai építkezés, amit 14 éve elkezdük, és ahhoz, hogy Magyarországot valóban Európa egyik legvirágzóbb országává tegyük!” – tette hozzá.
A miniszterelnök bezséde végén gratulált mindenkinek a beruházás sikere kapcsán.
Tudósításunk véget ért! Köszönjük, hogy velünk tartottak!
A kormányfő beszédét itt nézhetik vissza:
Cikkünk frissül!
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Mindvégig zsarolták Magyarországot, nem volt szó semmilyen jogállamisági problémáról.
Több hónapos leállás után csütörtökre megérkezik az első orosz kőolajszállítmány a magyar és a szlovák finomítókba.
A vezetéket érintő javítási munkálatok befejeződtek.
Csak a Tisza Párt migrációellenes üzenetei jutottak el a nyugati konzervatív influeszerekhez.
Szakértelmével és következetességével vívott ki tiszteletet, még a Politicotól is.
Hosszú ideje parkolópályán lévő ügyek kerülhetnek elő.
Áradoznak róla.
Május 1-jétől fontos változások lépnek életbe.
