Az életszínvonal és az elégedettség mértéke is sokkal magasabb Magyarországon.
Nyitókép: Alex Grimm/Getty Images
„Mindenekelőtt már írásom elején fontos elmondanom, hogy Románia fontos európai uniós partnerünk, nagyra értékelt szomszédunk, ahol ráadásul több mint egymillió magyar honfitársunk is él. Mégis felmerül a kérdés: amennyiben születésünk előtt lehetne választani, hogy Romániában vagy Magyarországon szülessünk meg, akkor vajon melyik országot választanánk? Milyen szempontok alapján döntenénk és melyik számunkra fontos mutató alakulását vizsgálnánk a döntés előtt? Biztos vagyok benne, hogy nem a GDP-növekedés aktuális értéke lenne a döntő, mivel a gazdasági teljesítmény mérésére alkalmazott GDP-mutató nem sokat árul el az anyagi jólét és az életszínvonal kérdéseiről, mivel ez sokkal inkább csak egy pillanatkép a gazdaság adott évi teljesítményéről, állapotáról.
Bár az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában, ez nem ad valós képet sem a magyarországi, sem pedig a romániai élet- és munkakörülményekről, a vagyoni helyzetről, valamint a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságáról és egyensúlyi helyzetéről.
A »pénzcsinálás«, azaz pusztán a GDP mérése helyett érdemes például a fenntartható, széles bázisú fejlődést mérő, kizárólag objektív adatokkal dolgozó Harmonikus Növekedési Index (HNI) eredményeit is megvizsgálni, amelynek a legfrissebb, 2021-es adatai alapján például
Magyarország a 29. helyen állt a világon, miközben Románia a 46. helyen. Románia a HNI pénzügyi fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a társadalmi fenntarthatóság dimenzióiban egyértelműen rosszabbul teljesít, mint Magyarország.”
Ezt is ajánljuk a témában
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
A drónok megrongálták az infrastruktúrát, ami miatt a nemzetközi határátkelő ideiglenesen felfüggesztette a működését.
Egyre vonzóbb célpontnak számít hazánk.
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
A geopolitikai stratégia része lehet.
Kellemetlen meglepetés.
Az alelnök szerint a békéhez három egyszerű, de megkerülhetetlen feltétel szükséges.
Aki 5 hónap múlva az országunkat akarja kormányozni, nem válogathat az ellenfelek között, be kell tudni mutatni a kormányzásra való képességét.
